Közélet

Súlyos baleseti statisztikája van a T-28-asoknak, a hatóság mégsem tiltotta le a börgöndi trükközést

police.hu
police.hu
72 éves volt az repülőgép, amely a két pilóta halálát és egy család több tagjának súlyos sérülését okozva földbe csapódott. Nem ez volt az első eset, hogy a katonai gépnek tervezett típus akrobatikus manőverek után tragédiát okozott. A Légügyi Hatóságnál és a szervező Albatrosz Repülő Egyesületnél is azt tudakoltuk, hogy a gép tulajdonosainak ki és milyen engedélyeket adott ki a bemutatón való részvételhez, különös tekintettel arra, hogy a T-28-as old timer jellege miatt speciális, egyedi légialkalmassági kategóriába esik, és ismert, hogy nem ideális típus a műrepülő gyakorlatok bemutatására.

72 éves volt az a repülőgép, amely két pilóta halálát és egy család több tagjának súlyos sérülését okozva földbe csapódott a Székesfehérvár melletti Börgöndön megrendezett Albatrosz Repülőnapon múlt vasárnap.

A T-28 Trojan típusú gépeket az 1940-es évek végén tervezték az amerikai haditengerészet és légierő számára katonai kiképző-, gyakorló- és közeli légi támogatási feladatokra. A lezuhant példány – amint az a gép regiszterében olvasható – 1951-ben került le a North American Aviation gyártósoráról, és bejárta a fél világot, mire 2021-ben Magyarországra hozták. A kétüléses repülőt évtizedekig használta a francia, majd az argentin légierő,

1995-ben egy motorhiba miatti kényszerleszállás közben teljesen összetört, ezt követően került magángyűjtőkhöz.

2008-ban darabokra szedve Dél-Afrikába vitték, Rózsavölgyi Vilmos, a szegedi repülés közismert alakja pedig már egy svájci magánszemélytől vásárolta meg. 2022-ben kapott magyar lajstromjelet.

Education Images / Universal Images Group / Getty Images T-28 Trojan típusú repülőgép egy floridai légiparádén.

A mozgalmas történetű gépmatuzsálemet Rózsavölgyi és fia, Árpád újította fel, és még bejáratós motorral az idén kezdtek vele bemutatókra járni. Ők ültek a pilótafülkében a múlt hét végi bemutatón is, amikor a becsapódás után egy ott parkoló autó közelében felrobbant a jármű, legalább kétezer liternyi üzemanyaggal a tankban. A kocsiban ülő család három tagja, köztük egy nyolcéves kislány súlyos égési sérüléseket szenvedett, őt és édesanyját továbbra is altatásban tartják, míg az apa magához tért.

Repülős família

Rózsavölgyi Vilmost a szegedi repülés emblematikus alakjaként tartották számon, sőt az egész családot repülős famíliaként emlegették. A 67 éves családfő az 1990-es évek óta résztulajdonosa volt az Agro-Aero Kft.-nek, amelyben egy pilótaképző is működött. Apa és fia a család nevét viselő Rózsavölgyi Air Kft-ben dolgozott együtt. Ez a cég honlapja szerint séta- és élményrepülések szervezésével, pilótaképzéssel és más légi szolgáltatásokkal is foglalkozott a szegedi repülőtéren. A kft. 2022-ben 120 milliós forgalommal kimagasló üzleti évet zárt.

A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság kedden azt közölte, hogy halált okozó légi közlekedési veszélyeztetés gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást, a munkába szakértőket is bevontak. Közben a Légügyi Hatóság (LH) is elindította a saját vizsgálatát.

A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium a 24.hu-nak azt írta, hogy a tárcához tartozó LH közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja a baleset bekövetkezésének körülményeit, illetve okait.

A minisztérium hangsúlyozta, hogy a rendezvény hatósági engedélyeivel minden rendben volt. Közölték, hogy a börgöndi repülőnap a „légiközlekedési hatósági (…) engedély birtokában került megtartásra, a nyilvános repülőrendezvényre a légiközlekedésről szóló törvény előírásainak, valamint a légiközlekedésre vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően” került sor. A tárca sajtóosztálya ezen túlmenően semmilyen információt nem adott. A hatóság szerepét is firtató kérdéseinkre azt írták, hogy a folyamatban lévő eljárás miatt az ügy részleteiről csak a vizsgálatot követően adnak tájékoztatást.

Kérdéseinket elküldtük a bemutatót rendező Albatrosz Repülő Egyesületnek is, ám az egyesület vezetője, Szilády Dezső telefonon közölte, hogy az egyesülettől se számítsunk válaszlevélre.

A hatóságnál és a szervezőknél is azt szerettük volna tisztázni, hogy a gép tulajdonosainak ki és milyen engedélyeket adott ki a bemutatón való részvételhez, különös tekintettel arra, hogy a T-28-as old timer jellege miatt speciális, egyedi légialkalmassági kategóriába esik, és ismert, hogy a típus nem ideális műrepülő gyakorlatok bemutatására.

police.hu

A hatóságtól és a rendezőktől a következőket kérdeztük a repülésbiztonsági intézkedésekről:

  • voltak-e műszaki korlátozások az új motorral felszerelt T-28-asra?
  • Műrepülhető volt-e a gép?
  • A T28-as személyzetének volt jóváhagyott repülésterve a börgöndi bemutatóra?
  • A bemutató reggelén tartottak-e olyan biztonsági célú megbeszélést az összes résztvevőnek, melyen a T-28-as személyzete részt vett?

A gép a gyártás ideje miatt kilóg a polgári repülés egységes uniós szabályozásának hatálya alól. Azokra a légi járművekre ugyanis, melyeknek az eredeti tervei 1955 előttről származnak, és a gyártását 1975 előtt fejezték be, nem vonatkozik az EU-s szabályozás alapdokumentuma. A T-28-asokat gyártó cég, a North American 1967-ben megszűnt, beolvadt a Rockwell Internationalbe, majd a gyáregységeket a Boeing vásárolta fel. Az ehhez hasonló esetekben, amikor már nincs gyári támogatás egy adott típus mögött, a lajstromozóra, vagyis itt

a magyar hatóságra szállt át a felelősség, hogy tulajdonosok számára megszabja a géphasználat feltételeit.

A különleges helyzet miatt egyébként alig van Magyarországon légi bemutatókon repüléseket végző történelmi gép.

Egy repülőgép műszaki engedélyeztetésében külön fejezet a motorcsere. Márpedig a T-28-as szegedi tulajdonosai a 2021-es vásárlást követően új, az eredetinél jóval erősebb motorral szerelték fel a gépet, ami megváltoztatta annak repüléstechnikai tulajdonságait, jellemzőit. Rózsavölgyiék az 1400 lóerős motorral repülve, amit maguk is „bejáratósnak” neveztek, bátran kezdtek műrepülő figurák bemutatásába. Egy nappal Börgönd előtt, Szegeden is megcsinálták azt az orsót, amely a balesethez vezetett.

Szegeden jobbra, Börgöndön viszont balra forgatták az orsót. Szakértők szerint – amennyiben előzőleg nem gyakorolták be eléggé a manővert – akár ez a kis különbség is lehetett a tragédia okozója, ugyanis a gép légcsavarja jobbforgású, a figura végrehajtása pedig mindkét irányba eltérő repüléstechnikát kíván a légcsavar igen nagy reakciónyomatéka, más néven precessziója miatt.

Madas László igazságügyi légiüzemeltetési és légiközlekedés biztonsági szakértő már röviddel a börgöndi tragédia után azt nyilatkozta a Szegedi Televíziónak, hogy

a T-28-as nem kifejezetten versenyekre és bemutatókra tervezett könnyű és nagy manőverező képességű gép, hanem egy közel három tonnás, nehéz, lomhán manőverező katonai légijármű.

Madas véleményét megerősítették a 24.hu által megkérdezett szakemberek is, hozzátéve, hogy a típus balesettörténete eleve óvatosságra kellett volna intse a Légügyi Hatóságot, az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó felügyelőszerv azonban a jelek szerint nem határozott meg korlátozásokat a repülőgép üzemeltetésére, amikor kiadta a tulajdonosok részére a repülési engedélyt.

Az interneten bőven találhatóak olyan adatok, amelyek bizonyítják, hogy a ma már ritkaságnak számító géptípussal akkor következtek be tragédiák, amikor a pilóták kis magasságú manővereket próbáltak végrehajtani.

Ilyen volt a Red Bull-csapat T-28-asának esete is. A bombázót a The Flying Bulls Salzburg újította fel, és 2021-ben sikeresen be is mutatták a lengyelországi Lesznóban rendezett airshow-n. A gép személyzete a hazaúton, Csehországban, 60 méteres magasságban kezdett akrobatikus mutatványba, amely a földön végződött. A gép kigyulladt, a pilóta a roncsok között vesztette életét. De nagy a hasonlóság a börgöndi becsapódás és egy 2016-os kanadai halálos baleset között is. A Cold Lake-ben tartott légibemutatón szintén bal orsó közben történt a zuhanás, és a pilóta ott sem élte túl a manővert.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik