Schoch Frigyes / Fortepan
Közélet

Ennyi fanyalgó kritikát rég olvasott Budapestről

Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, állítják az útikönyvek. Mára feledésbe merült, hogy a magyar főváros mai arculatát és hangulatát meghatározó épületek, építmények, utcák és köztéri alkotások jelentős része a maga idejében egyáltalán nem aratott osztatlan sikert: a tizenkilencedik század utolsó harmadában és a huszadik század elején sokan gyengéd iróniával, maró gúnnyal vagy épp keserű humorral írtak a város új építészeti látványosságairól. Így lett az örök elégedetlenkedők és a hivatásos kritikusok szemében az Országház „a rossz ízlés műremeke”, a Szabadság híd „tengeri kígyónak szánt óriási ketrec”, az Andrássy út „céltalan sétahely”, a Millenniumi emlékmű pedig „eszme nélküli monstrum”.

Gáspár Balázs Budapesti por és sár antivárosnéző füzete nyolcvan, 1873 és 1914 közötti idézet segítségével mutatja be, hogy elődeinknek mi és miért nem tetszett a fokozatosan világvárossá váló Budapesten. Ebből mutatunk be egy válogatást.

„Szép-e Budapest? Hát hogyan is lehet kérdezni? Persze, hogy szép. Csakhogy csupán…távolról. Közelről nézve, jól megtekintve, teremtőm! A fekvése, hegyei, völgyei alakulása, a széles Duna, a pesti háztenger, azon túl a távolba nyúló mérhetetlen síkság megkapók, elbájolók. De ne nézzünk meg semmit apróra. Mert akkor látni fogjuk, hogy hegyei jórészt kopárok, völgyei víztelenek, a háztenger valójában csupa tégla- és vakolattenger, kert, park, lomb nélkül, s a végtelen síkság épp oly végtelenül egyhangú, kietlen, fátlan pusztaság, mint egy kanzaszi nagy farm.” (Fodor József, Buda és vidéke, 1893)

Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan Kilátás a Gellérthegyről Pest és az épülő összekötő vasúti híd felé 1876 körül.

„Az új Országház kontármunka. A fenséges, zordon és kemény jellemű gótikát lila és rózsaszínű műmárványos budoárrá süllyesztette.” (Bartha Miklós, Magyarország, 1902)

„Az új Országházat, ezt a német szörnyeteget, senki sem akarhatja magyar állami ezredévünk fennállhatásának emlékére nyilvánítani.” (Építészeti Szemle, 1894)

Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan A Parlament a Bem (Margit) rakpartról nézve 1896 körül.

„Itt, a Fővám téri hídnál is a vaskonstrukció lesz hangsúlyozva, egymást keresztülszelő vasívek sűrűn sínekkel összekapcsolva, mint valami tengeri kígyónak szánt óriási ketrec, elzárja a kilátást a dunaparti korzón üdülést kereső ember révedező szemei elől.” (Építészeti Szemle, 1896)

Fortepan Belgrád (Ferenc József) rakparti hajóállomás. Látkép a Szabadság (Ferenc József) híddal.

„Ez a mi szép Dunapartunk? Egy rácsrendszer, amilyent a marhavásártereken látni! Az új villámos vaspálya építése adta a tervelőnek azt a pokoli ötletet, hogy a vasrácsok egész sorával behálózza, kockákra ossza a szegény Dunát, amelyből immáron semmi egyebet sem lát a korzó sétáló népe, mint csupa rácsot, borzasztó vaskövetkezetességgel egymásba kapcsolódó rácsrendszert.” (Lyka Károly, Új Idők, 1900)

Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan A Bem (Margit) rakpart a Lánchídról a Margit híd felé nézve 1908-ban. Balra a Lánchíd Palota, a Lánchíd Társulat Ybl Miklós tervezte székháza.

„Amikor múzeumunkban még alig voltak érdekes tárgyak, nekünk már akkor is palota kellett, melynek tágas termei megnyíltak a várt kincseknek. És milyen házat építettünk? Három fiókos, vagyis emeletes kasznit, mondanánk komódnak, ha komód volna, mely elé még álló szekrény elé sem illő római oszlopcsarnokot enyveztek, hogy azzal elhomályosítsák a közvetlen mögötte levő helyiséget. Kár olyasmit alkalmazni, mit, mert a klasszikai kort majmolja, szépnek hisznek ugyan az ahhoz nem értők, de éghajlatunkban kevésbé célszerű és megrontja az épület szükségleti részét.” (Henszlmann Imre, é.n.)

Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan A Magyar Nemzeti Múzeum 1893 után.

„Minden nagyvárost terei és sétányai s faültetvényei tesznek széppé és vonzóvá. Budapest e tekintetben a legszegényebb város, mert terei, sétányai alig vannak, fái pedig a lehető legsilányabbak. Nálunk csak akkor locsolják meg a fákat, amikor elültetik, és hogyha a jóságos ég megszánja őket.” (Magyar Székesfőváros, 1898)

Széman György / Fortepan A Tóth Árpád (Bástya) sétány 1902 körül a Budai Várban, balra a Savanyúleves rondella.

„Én itt élek Pesten és nem is vagyok valami tökkelütött ember, de én nem tudtam a Halászbástyáról, hogy az olyan nagyon szép. Eddig megszoktam, hogy ott van a Várhegy oldalában és észre se vettem.” (Mikszáth Kálmán, 1909)

Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan A Halászbástya és a Schulek lépcső a Hunyadi János (Albrecht) útról nézve 1903-ban. Háttérben a Mátyás-templom.

„Az eddigi szobrok méltatlanok voltak nagyjainkhoz. Micsoda költőkirály volt Petőfi és micsoda szobra van neki a Dunaparton! Miféle ítéletet fog rólunk mondani az utókor, ha szobrainkat meglátja?” (Rákosi Viktor, Budapesti Hírlap, 1902)

Kiss László / Dabasy Fromm Géza / Fortepan Petőfi Sándor szobra (Huszár Andor, 1882) a Petőfi téren 1894-ben.

„Tájékozatlanság, kapkodás és kicsinyes fölfogás uralkodik mindenben. Vagy nem erről tanúskodik a szükséges új hidak fölötti meddő vita; a sorfalba szorított új Városháza; a rossz világítású Műcsarnok; vagy a Várkert bazár, hol boltokat építettek a király számára?” (Jakabffy Ferenc, Budapesti Szemle, 1891)

Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan Kilátás a Budai Várból a Lánchíd és a Bazilika felé 1896 körül, balra a Parlament.

„Amit mi itt Pesten s Budán kénytelenek vagyunk szenvedni: az izzó forróság, rossz víz, járhatatlan kövezet, kairói por és szolnoki sár. S ezt szenvedik nemcsak azok, akik itt születtek s élik le napjaikat, hanem tapasztalják vesztükre mindazok is, akik akár hazánk egyes vidékeiből, akár a külföldről ide sereglenek.” (Podmaniczky Frigyes, 1888)

Schmidt Albin / Fortepan A Vigadó tér 1909-ben, háttérben a Vigadó épülete.

„A központi vásárcsarnokról rögtön a megnyitása után bebizonyosodott, hogy kicsiny, célszerűtlen, alkalmatlan. Lehetetlenül cifra palotát építettek a födött piac számára.” (Pesti Napló, 1902)

FŐFOTÓ / Fortepan A Központi Vásárcsarnok a Fővám (Dimitrov) téren 1972-ben.

„Az Andrássy úton van az első nagyobb áruházi építkezéskísérlet, a Párisi Nagy Áruház új üzlete. Az épület külső stílusában annyira nem demonstrálja azonban az áruházjelleget, hogy hirtelenjében inkább az a benyomásunk, hogy valamelyik kisebb pályaudvar épületét látjuk.” (Pesti Napló, 1912)

Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztálya / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan A Divatcsarnok (Párisi Nagy Áruház) az Andrássy út (Népköztársaság útja) 39. alatt 1958-ban.

„Itt az új drágakő: egy nagy, sokemeletes »palota«, amely tele van aggatva minden dísszel, amelyet a házfalak ékítésére építész kitalálhat. Fajansz van rajta bőven, a felső részén fejest ugró férfialakok, a tetején ormok, tornyocskák, sarkok és nem tudom, még micsodák és mindenekfelett szín, sok szín, sárga, zöld, piros, direkt az egész szivárvány. Minden van rajta, ami jó és drága, csak éppen művészet nincsen, a világ minden kincséért sincs belőle egy csipetnyi sem. Az egész épület egy ízléstelen tömeg.” (Sztrakoniczky Károly, A Hét, 1911)

Schoch Frigyes / Fortepan A Ferenciek tere (Kígyó tér) és a Petőfi Sándor (Koronaherceg) utca sarkán álló Párizsi udvar 1912 körül.

„Mikor az Iparművészeti Múzeum épülete készült, magam is sokszor fejcsóválva álltam a homlokzat előtt, nem tudván, hogy micsoda klasszikus formákba kényszerítsem a bontakozni kezdő tagozatokat. Egyszer két elegáns uracs áll meg mögöttem és közülük az egyik azt a gúnyos megjegyzést teszi: »No, ezen az épületen is meglátszik ám, hogy fazekas készítette«.” (Vasárnapi Újság, 1896)

„Bibircsós sárgadinnye koronázta Mars csillagbeli pagoda.” (Tóth Béla, Pesti Hírlap, 1897)

Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan Az Iparművészeti Múzeum az Üllői út 33–37. alatt 1896 körül.

„Hogy a budapesti körút építkezései építőművészeti szempontból megítélve rondák és nyomorultak, azt bizonyára minden laikus is elismeri és öt-tíz év múlva, mikor e ronda épületeknek a tatarozási ideje bekövetkezik, még az utcai gyerekek is szidni fogják.” (Építészeti Szemle, 1894)

Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan Az Erzsébet körút a Rákóczi (Kerepesi) út felől nézve 1894-ben. Előtérben a Dohány utca kereszteződése.

„Az Andrássy úti csoda a római fórum Phókasz oszlopának és a londoni Hyde Park bejáratának groteszk vadházassága. Minél inkább előrehaladt az emlékmű építése, annál mosolygósabbá lettek az arcok. Végül az egész belefulladt a nevetségbe, a gúnyba és ma már hangok hallatszanak, hogy az egészet el kellene hordani.” (Szini Gyula, Pesti Napló, 1910)

Schoch Frigyes / Fortepan A Millenniumi emlékmű a későbbi Hősök terén 1914-ben.

„A Városliget levegője nem tiszta, a por, a forróság, az elhanyagolt tóból felszálló nehéz párák, amelyek nyomják a tüdőt, és a zajongó tolongás kellemetlenné teszi az ott tartózkodást.” (Magyar Nemzet, 1905)

Schoch Frigyes / Fortepan A Vajdahunyad vára a Városligetben 1907 körül.

„Céltalan mohóság, szertelen gyorsaság, fejetlen rohanás és ezzel együtt ideges kapkodás jellemezte a város fejlődésmenetét. Budapest fölépült, de nem sokkal több ötlettel, mint ahogyan dominókövekből szokás várat építeni.” (Relle Pál, 1913)

Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan A Víziváros látképe a Budai Várból a Margit híd felé nézve 1892 körül.

Írta: Gáspár Balázs | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/budapesti-por-es-sar

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.