Közzétette az Ipsos a nemzetközi LGBT+ Pride 2021 című kutatása eredményeit amely sok izgalmas tanulsággal szolgál. A tanulmány négy fő kategóriát vizsgál:
- a nemi identitást és szexuális orientációt,
- az LMBT közösségek nyílt jelenlétét,
- a házasság és gyereknevelés kérdéseit,
- illetve az egyenlőség és a láthatóság témakörét.
A kutatás 2021 tavaszán zajlott, 27 különböző országban kérdezet összesen 19 069 embert. A vizsgálatban résztvevők kora 16 és 74 év közé esett. Igaz, bizonyos országokban az alsó korhatár 18 év volt. A résztvevő országok közül 16-ban reprezentatívnak tekinthetők az eredmények – ez a helyzet a Magyarországon végzett kutatással is.
Ami a szexuális orientációt illeti, a vizsgált országok közül Magyarországon mondták a legtöbben (84 százalék), hogy kizárólag az ellenkező neműekhez vonzódnak, ezzel még a 83 százalékkal második helyen álló Oroszországot is maguk mögé utasítják a magyar válaszadók. Összehasonlításképpen a szigorúan katolikus Lengyelországban ez az arány már csak 79 százalék.
Az LMBT emberek láthatóságát a legtöbb országban támogatják az emberek – ebben a tekintetben a világátlag 51 százalék. Ennyien támogatják átlagosan a világban, hogy LMBT személyek nyíltan beszélhessenek a nemi identitásukról vagy a szexuális orientációjukról. A mélyen vallásos, katolikus Spanyolországban a lakosságnak mintegy háromnegyede nyilatkozott így. Magyarországon ezzel szemben csak a megkérdezettek harmada értett ezzel ezzel.
Azt, hogy a leszbikusok illetve melegek kifejezhessék az utcán az érzelmeiket a párjuk felé, világátlagban 37 százalék támogatja. Magyarországon ezt mindössze 23 százalékot ér el. A korábbi példáknál maradva: Lengyelországban ezt 25, Spanyolországban pedig 67 százalék támogatja.
Az LMBT karakterek filmeken, sorozatokban, reklámokban való megjelenését a világon az emberek 35 százaléka támogatja, negyedük azonban kifejezetten ellenzi.
A válaszadók 55 százaléka tiltaná meg az LMBT emberek diszkriminációját a munkaerőpiacon, illetve az oktatáshoz, lakhatáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. Ebben a tekintetben Magyarország nem áll az élmezőnyben, inkább a legkevésbé toleránsak közé tartozik. Hazánk 31 százalékkal harmadik a lista végén.
E tekintetben Hollandia áll az első helyen 84 százalékkal, de a magyar válaszadók nagyjából fele, 46 százalék is úgy nyilatkozott idén, hogy támogatná az azonos neműek házasságkötését. Magyarországon azonban erre egyelőre nincs lehetőség, sőt a házassághoz nagyon hasonló bejegyzett élettársi kapcsolat kiüresítésére is voltak kísérletek az utóbbi évtizedben. Az azonos neműek házassága ügyében a lengyel válaszadóknak 29 százaléka, míg a spanyoloknak 76 százaléka volt támogató – hogy megint csak a két ismerten erős keresztény hagyományokkal rendelkező országnál maradjunk.
Túl ezen, a magyar válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, hogy egy azonos nemű pár ugyanolyan jól fel tud nevelni egy gyereket, mint egy heteorszexuális szülőpár.
A kutatás fő tanulsága hogy, hogy kirajzolódni látszik egy nemzedéki szakadék a nemi identitás és a szexuális irányultság kérdéseiben. A Z-generáció tagjai, azaz a 24 évesek vagy annál fiatalabbak 4 százaléka vallott úgy, hogy a nemi identitása transznemű, nem-bináris, genderfluid vagy más. Ugyanez a 25-40 évesek közt 2 százalék, az annál idősebbeknél pedig maximum 1 százalék. Ami a Z-generáció szexuális beállítottságát illeti, 68 százalékuk heteroszexuális, 4 százalékuk leszbikus vagy meleg, 9 százalékuk pedig biszexuálisnak vallja magát. Nekik 2-2 százalék pánszexuális vagy aszexuális, 1 százalék más, a maradék pedig nem tudja vagy nem válaszolt.
