A Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa kinyilvánítja szolidaritását a Színház és Filmművészeti Egyetem Szenátusával, munkavállalóival és hallgatóival, akik az Alaptörvényben foglalt joguknál fogva védelmezik egyetemük autonómiáját
– ez a címe annak a határozati javaslatnak, amelyről a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) szenátusa egy rendhagyó ülésen szavazott volna, Lánczi András rektor azonban ezt megakadályozta.
A 24.hu-hoz eljutott – az egyetem dolgozói közötti – levelezés szerint Toronyai Gábor szenátusi tag október 6-án küldött egy e-mailt Lánczinak, amelyben azt írta, hogy a kérdés megtárgyalását támogatja a szenátus tagjainak a harmada, ami az ügyrend alapján szükséges, ezért a rektornak mint a szenátus elnökének össze kell hívnia az ülést.
Lánczi még aznap elutasította a felvetést:
a javasolt napirendi téma nem tartozik Egyetemünk Szenátusának hatáskörébe, így a kérést nem áll módomban teljesíteni.
Szűk egy héttel később Toronyai ismét levélben kereste meg a rektort, és felhívta a figyelmét arra, hogy a szenátus ügyrendje szerint, ha a tagok egyharmada a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi a testület összehívását, akkor a szenátus elnöke köteles 15 napon belül összehívni azt. Toronyaihoz csatlakozott egy másik szenátusi tag, Rosta Miklós is, aki azt írta, hogy az ügyrend alapján a rektornak nincs mérlegelési joga.
Döntésed súlyosan sérti az egyetemi normákat és alapértékeket, azt antidemokratikusnak és bizalomrombolónak tartom
– jegyezte meg.
Lánczi újabb válaszában is kitartott korábbi álláspontja mellett, és arra hivatkozott, hogy a működési szabályzat nem ad felhatalmazást „a hatáskörtől való eltérésre, sőt megerősíti a politikai, ideológiai kérdésektől való távolmaradást”. Toronyai ezt cáfolta, mondván, a szenátus ülésén nem csak a szabályzatban nevesített témákkal lehet foglalkozni, és a testületnek mint az egyetemi demokrácia és önrendelkezés letéteményesének minden olyan kérdésről joga kell legyen véleményt alkotni, amit a tagok indokoltnak tartanak napirendre venni.
A levelezéshez csatlakozott Kováts Gergely szenátor is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ami az SZFE-n történik, arról is szól, hogy hogyan lehet egy felülről indukált átalakítás, vagyis – a korábban a Corvinuson is végrehajtott – modellváltás keretében „egy egyetemi közösséget megszólítani és a döntéshozásba bevonni, vagy épp fordítva, kihagyni és a döntést rákényszeríteni”.
Ami az SZFE-n történik, az kihat minden egyetemi közösségre, beleértve a Corvinus közösségét is, mert precedenst teremt arra, hogy mit lehet, és mit nem lehet megcsinálni,
írta.
Lánczi válaszában megköszönte Kovátsnak, hogy higgadt hangnemben mondta el a véleményét, ugyanakkor így folytatta:
soroljak a Corvinust az SZFE-nél sokkal közelebbről érintő erkölcsi kérdést, ami miatt valamiért senki nem igényelte úgy kb. 30 éve a szenátusi megbeszélését? Pl. a Rajk szakkollégium elnevezése.
Majd a rektor megjegyezte, hogy az egyetemen eddig is lehetett vitaköröket alakítani, ebben az ügyben is lehet, és ezekre bárki elmehet, akár az összes szenátor is. A politológus Lánczi, aki a Fidesz-közeli Századvég Alapítványt is vezette, hozzátette:
Szerencsére négy évnyi rektorságom a bizonyíték, hogy az Egyetemet igyekeztem távol tartani a politikai csatározásoktól. Miért? Mert az egyetemek – különösen a Corvinus – ki van téve a politikai behatolási szándékoknak. Pl. Gyurcsány miniszterelnök rendszeresen tartott előadást a média bevonásával. A jelenlegi miniszterelnök hányszor is tette ezt?! Sok egyéb példám volna még…
Lánczi elismerte, fontos, ami az SZFE-n történik, de szerinte „ebből sem elvileg, sem gyakorlatilag nem következik az, hogy a Corvinus Szenátusának kellene ezzel foglalkoznia. Nem politikai, hanem intézményi autonómia és integritás miatt, valamint azért,
mert a magyar egyetemeknek valóban végre kell hajtania a maguk rendszerváltását, különben előbb vagy utóbb nem lesz rájuk szükség.
A rektor még egy érvet felhozott mondandója alátámasztására: egy ülésnek számos formai kötöttsége van, ami megváltoztatja „egy bármilyen nemes vita” lefolytatását, és ilyenkor szerinte nem az őszinte vélemények hangoznak el, hanem az előre kalkuláltak.
A rektor levelére Rosta Miklós válaszolt, aki nem értett egyet azzal, hogy a szenátusi ülésen elhangzott vélemények ne lennének őszinték, és megjegyezte, hogy ugyan valóban lehet a szenátuson kívül is beszélni az SZFE ügyéről, „de az nem védi meg az egyetem erkölcsi integritását, nem fogalmaz meg üzenetet az egyetemi polgárok felé”. A szenátusi tag megjegyezte: az SZFE kérdése is közügy, de egyben speciális is számunkra, az egyetemi autonómiáról és az egyetemi értékek védelméről szól, így érinti a Budapesti Corvinus Egyetemet és annak minden polgárát.
Rosta kijelentette azt is, hogy ha a Rajk Szakkollégium neve ennyire zavarja a rektort, akkor vigye be azt egy napirendi pontként a szenátus elé. A szenátus tagja ezzel együtt sajnálkozva azt írta:
Az egyetemünk szerencsére sokszínű, Te így gondolod, én úgy gondolom, más megint másképp gondolja, de az elmúlt húsz évben – mióta az egyetemen vagyok – mindig meg tudtuk beszélni közös ügyeinket. Nekem az fáj, hogy most nem akarod megbeszélni, és nem javasolsz kompromisszumos megoldást.
Corvinus: Számos fórumon zajlik közéleti beszélgetés
Cikkünk megjelenése után a Budapesti Corvinus Egyetem sajtóosztálya közleményt juttatott el lapunkhoz, ebben azt írták, hogy „sokszínű és érdeklődő közösségünkben számos fórumon folyamatos beszélgetés zajlik közéleti kérdésekről, így a felsőoktatási változásokról és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zajló eseményekről is”. Ezen fórumok működését az egyetem vezetése is támogatja, mert az egyetemi közösségnek fontos eleme „a nyílt vita a világ fontos és érdekes, akár megosztó kérdéseiről”.
Ezzel párhuzamosan azonban fontosnak tartjuk, hogy a hivatalos egyetemi döntéshozatali fórumok (pl. Szenátus) a hatáskörükbe tartozó ügyekkel foglalkozzanak, így más intézmények működésének konkrét ügyeit ne tárgyalják.
Hozzátették, hogy a BCE-n a Corvinus átalakításával kapcsolatos összes fontos kérdést megtárgyalták a szenátus előtt, és ez a jövőben is így lesz. Mindamellett a Corvinus „támogatja a Magyar Rektori Konferencia azon törekvését, hogy segítse a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kialakult helyzet minden érintett számára elfogadható rendezését” – írták a közleményben.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu
