Miért Karácsony? Félhet Tarlós? Az előválasztás öt tanulsága

Szerda délután kiderült, hogy az MSZP-Párbeszéd jelöltje, Karácsony Gergely zuglói polgármester nyerte az előválasztást, így ő lesz a fővárost 2010 óta vezető Tarlós István ellenzéki pártok által támogatott kihívója októberben. A leadott 68 363 szavazat közül Karácsony  33 356-ot, a Demokratikus Koalíció által támogatott Kálmán Olga 25093-at, a harmadik helyen végző momentumos Kerpel-Fronius Gábor 9792 voksot kapott. Azaz Karácsony Gergely a szocialista Horváth Csaba elleni első fordulós kiütéses győzelem után a második körben majdnem 50 százalékos eredménnyel nyert.

Nézzük, mik a legfontosabb tanulságok!

1. Az előválasztás hasznos az ellenzéknek

A centrális erőtér kialakításával és a kétfordulós választások eltörlésével a Fidesz-KDNP alapjaiban változtatta meg a politikai játékteret. A széttöredezett ellenzék pedig nagyon lassan tanulta meg az új szabályokat. Azt már 2014-ben elkezdték kapiskálni, hogy együttműködés kell, az országgyűlési választáson mégis lebőgött a baloldali összefogás, aligha függetlenül attól, hogy a miniszterelnök-jelölt személyétől a listás helyekig mindenről hatalombrókerek döntöttek, pártalkuk köttettek azokban a híres „dohányfüstös szobákban”. Az addig is egyfordulós önkormányzati választás sem volt sikertörténet: Budapesten a baloldali ellenzék az utolsó pillanatban Bokros Lajosra cserélte a nehezen megtalált, kampányát elszerencsétlenkedő Falus Ferencet, Tarlós könnyedén győzött, és a kerületek nagy többsége is a Fideszé lett, jó részükről az ellenzék eleve le is mondott a koordinált indulással (a nyerhetetlennek ítélt városrészekben mindannyian polgármesterjelölteket állítottak, hogy legyen fővárosi listájuk).

A tavalyi parlamenti választáson már jobban működött a koordináció, de azért nemcsak homokszemek, hanem sóderhalmok kerültek a gépezetbe. Továbbra is azért, mert minden párt háttérmegállapodásokkal kereste a legjobb pozíciót. Az októberi önkormányzati választáson viszont, úgy néz ki, ezt a hibát még nem akarja újra elkövetni az ellenzék.

Közel száz településen már meg is állapodtak a polgármesterjelöltek személyében, de Budapesten nehézkesebben ment a dolog: az MSZP-Párbeszéd, a DK és a Momentum áprilisban elosztotta a kerületi helyeket, amiben az LMP és a Jobbik nem vett részt. Aztán a számukra lesújtó eredményt hozó EP-választás után az LMP mégis csak csatlakozott az összefogáshoz, a Jobbik pedig szinte láthatatlan méretűre zsugorodott a fővárosban, így főpolgármester-jelölt biztosan nem állít, sőt Puzsér Róbert mögül is kihátrált, és támogatja az előválasztás győztesét.

Az EP-választás mégis felborította a budapesti alkut, miután a DK és a Momentum kiugróan jól szerepelt, mindketten saját főpolgármester-jelöltet állítottak: a Momentum a korábbi kivárás után beszállt az előválasztási küzdelembe, a DK pedig megvonta támogatását Karácsonytól és Dobrev Klára sikerét meglovagolva előhúzta Kálmán Olgát.

Ebből a helyzetből megint könnyen káosz kerekedhetett volna, de az előválasztás megmutatta, mennyire hasznos intézmény lehet: csaknem 70 ezer szavazó részvételével egyértelműen kijelölte, hogy ki lesz az ellenzéki pártok jelöltje.

Karácsony Gergely erős legitimitású közös ellenzéki főpolgármester-jelöltként jött ki a küzdelemből, ami érezhetően neki is hasznára vált. Korábban álmosító kampánya lendületet kapott attól, hogy kihívói lettek, ez pedig egy választási szituációra nem rossz felkészülés.

Ezután pedig sem a DK, sem a Momentum nem teheti meg nagyon súlyos arcvesztés nélkül, hogy ne támogassa a Karácsony-kampányt. Kerpel-Fronius beszéde ebből a szempontból is világos volt, és a DK-nak is hamar le kell nyelnie a békát, tudomásul véve, hogy az EP-választás eredménye ellenére a DK nem dominálja az ellenzéki oldalt. Természetesen Karácsony győzelme esetén az együttműködés jó városházi pozíciókat jelenthet nekik is.

2. A vesztesek is nyerhettek

Az előválasztás során három vitán is összecsaptak a jelöltek, ahol előadhatták elképzeléseiket, megmutathatták magukat és a programjaikat. Ezt többé-kevésbé mindhárman ki is használták, és rengeteg választóval, potenciális szavazóval is találkozhattak.

A korábbi miniszterelnök-jelölt Karácsonynak ez talán kevesebbet jelentett, de az ismert tévésként politikusnak álló Kálmán Olga és a pártján kívül ismeretlen Kerpel-Fronius vissza nem térő lehetőséget kapott arra, hogy felépítse magát politikusként. Ezzel pedig a DK és a Momentum is nyert egy-egy ismert politikust, amiből számszerűen egyik párt sem áll túl jól. Igaz, Kálmán Olga terveit nem ismerjük, és mivel esélyesnek kiáltották ki, ő minden bizonnyal győzelemre készült, míg Kerpel-Fronius számára az előválasztás tényleg inkább a politikai belépő volt.

Karácsony pedig az előválasztás véghajrájára érezhetően felpörgött, és ez a lendület jól jöhet a túlzott aktivitást régóta nem mutató Tarlós Istvánnal szemben. A korábban számtalan pozícióval megkínált párbeszédes politikust a városvezetés mintha tényleg érdekelné, és az előválasztás eredménye alapján ezt, illetve tapasztalatait messze nem csak az MSZP-Párbeszéd szavazói értékelték.

3. Egy jó jelölt átrendezi az ellenzéki térfelet

A májusi EP-választáson a DK 19,8 százalékot, a Momentum 17,4 százalékot, az MSZP-Párbeszéd pedig mindössze 9 százalékot ért el Budapesten. Ehhez Karácsony simán leverte a két erősebb párt jelöltjét, ami egy hónappal az előző választás után csak a személyével magyarázható.

Az ellenzéki térfélen pontosan az összefogás erőltetése miatt egyre inkább elmosódnak a határok a szavazótáborok között is. Az EP-választás megmutatta, a közvélemény-kutatókat is meg tudják lepni a választók azzal, hogy mennyire könnyen vándorolnak egyik párttól a másikhoz.

Karácsony ugyanolyan simán hozta (vissza) a szavazatokat, mint ahogy Dobrev Klára vitte.

4. Gyurcsány Ferencnél vannak jobb szövetségesek

Amilyen egyértelműen biztosította a DK elnöke támogatásáról Karácsony Gergelyt januárban, de még két nappal az EP-választás után is, olyan lendülettel szúrta hátba újabb pár nap elteltével, azt állítva, pártja nyomást helyezett rá, hogy az erőtlen Karácsony helyett a Fidesszel szemben keményen fellépő Kálmán Olgát támogassa.

Bár az előválasztás zárultával Gyurcsány – az eredményeket nem ismerve, de alighanem sejtve – ismét dicsérte Karácsonyt, erős jelzés volt, hogy Kálmán Olga nem jelent meg az eredményhirdetésen, csak egy rövid  videóban gratulált a győztesnek. Gréczy Zsolt DK-szóvivő ezt azzal magyarázta, későn tudták meg, hogy sajtótájékoztató lesz, de mivel a többi párt képviselői odaértek, ez sántít. Valószínűbb, hogy Gyurcsányék erősen bíztak a győzelemben, és kell egy kis idő, amíg az elmúlt napokban a csalásgyanúig elmérgesedő viszonyt helyreállítják. Sok idő persze nincs erre, nem véletlenül mondta Karácsony a közelmúltban, hogy 12 órája lesz rendet tenni a DK-val, ha ő nyeri az előválasztást, és nincs más választása, mint újra bízni Gyurcsányban.

Más kérdés, hogy a DK mekkora erőbedobással segíti majd ténylegesen Karácsonyt, aki mégis csak képes lehet arra, hogy életben tartsa az MSZP-Párbeszéd szövetséget. Erős tesztje lesz az annak, hogy a DK mennyire gondolja komolyan, hogy a Fidesz hatalmának a megtörése a célja, mert ehhez biztosan Budapesten keresztül vezet az út.

Kálmán Olga csaknem 40 százalékos eredménye ahhoz képest, hogy pár nappal a szavazás kezdete előtt szállt be a versenybe, talán nem totális kudarc, de mindenképpen józaníthatóan hathat a DK-ra, mert megmutatta, hogy egy ismert televíziós személyiség előhúzása önmagában nem garancia semmire, ráadásul Kálmán a vitákban minden médiatapasztalata ellenére érezhetően küzdött a politikai és főleg a várospolitikai tapasztalat hiányával, a programja is meglehetősen hirtelen ötletelés eredményének látszott. És Kálmán biztosan nem egy előválasztási második hely reményében szakított a szakmájával és választotta a politikát, így az ő további sorsa is kétséges.

A közös ellenzéki fellépés mindenesetre kulcsfontosságú: a Fidesz-KDNP gőzerővel, egységesen, sok erőforrással, aktivistával fogja segíteni Tarlóst; csak egy egységes ellenzéknek lehet elegendő ereje felvenni vele a versenyt.

5. Tarlósnak nehezebb dolga lesz, mint öt éve, de az ellenzék sem dőlhet hátra

A regnáló főpolgármester érezhetően igyekezett úgy beállítani az előválasztást, mint aminek nincs tétje, mert egyik jelölt sem érhet fel hozzá. Azonban ezt megcáfolva szokatlan módszerhez nyúlt, és a kormánypárti napilapban hosszú nyílt levélben bizonygatta, hogy az előválasztás „agitprop tevékenység”, a jelöltek „dőreségeket” beszélnek és felelőtlenül ígérgetnek. Ez is jelzi, hogy kiélezettebb küzdelem lesz a székéért, mint öt éve,

Karácsony Gergely az előválasztáson is kipróbált kerületi polgármester, az egyik legnépszerűbb ellenzéki politikus, nem Falushoz vagy Bokroshoz hasonlítható kényszerjelölt.

Az eddigi mérések ezzel együtt Tarlóst hozták ki esélyesnek, igaz, Karácsony egyre szorosabban szegődött a nyomába. Viszont az előválasztási öröm leülepedtével az ellenzéki oldalon el kell kezdődnie a kampánymunkának, mert Karácsony most kapott 33 ezer szavazata, sőt a 68 ezres részvétel is messze van Tarlós 2014-ben kapott 290 ezer szavazatától. Persze az előválasztás csak főpróba volt, de a számok azt mutatják, hogy nagyon elkötelezett ellenzéki szavazókkal még nem lehet Dunát rekeszteni, úgyhogy igaza volt Karácsonynak, amikor azt mondta győzelmi beszédében, hogy most jön a neheze.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu