A Napi.hu ötödször állította össze a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján a listát, amely az álláskeresők száma és az úgynevezett relatív mutató alapján térképezi fel a településeket. Bár a friss munkanélküliségi adatok jól mutatnak, a portál emlékeztet rá, hogy hosszabb távon a javulás egyértelműnek látszik, de véget ért egy évek óta tartó trend.
2018 decemberében jellemzően az alig lakott településeken (Iborfia, Debréte) nem volt egyetlen ember sem, aki állást keresett volna. A legnagyobb 100 százalékos település Győr-Moson-Sopron megyében Püski, ahol mind a 443 dolgozókorú talált munkát. A legrosszabb a helyzet tavaly év végén Csenyétén volt, ahol 36,81 százalék volt a relatív mutató, de hat olyan település is volt, ahol meghaladta a 30 százalékot az arányszám. A legtöbb, 20 százalék feletti mutatóval rendelkező település Baranyában és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt – egyaránt 13 -, de több ilyen település található Somogy és Nógrád megyében is.
Országosan összesen 241 898 álláskereső szerepelt az NFSZ statisztikáiban. Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legtöbb (33 962), a második Szabolcs-Szatmár-Bereg (27 624), a harmadik Hajdú-Bihar (21 466) megye. Győr-Moson-Sopron megyében 3017 álláskereső volt, ami azt jelenti, hogy csak Debrecenben (6244) kétszer annyi álláskereső volt, mint a nyugati megyénkben.
A relatív mutatóban Salgótarján áll a legrosszabbul, munkaképes korú lakossága 7,84 százaléka (1911 fő) képtelen elhelyezkedni, míg az ellenpont Sopron 0,92 százalékkal, ami azt jelenti, hogy csak 361-en keresnek munkát.
A budapesti helyzet a nagyvárosi átlagnál is sokkal jobb, (a megyei jogú városok közül csak Sopron, Érd és Győr tudott ez alá kerülni). A legrosszabb Zugló mutatója, 1335 fő, azaz a munkaképes korúak 1,83 százaléka keres állást, míg az V. kerületben 114 álláskeresőt (0,65 százalékos relatív mutató) tartanak nyilván.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt
