Az InfoRádióban a Levegő Munkacsoport elnöke cáfolta, hogy eredményesek voltak a tisztább levegőért hozott intézkedések. Ezt korábban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közölte, miután a 2014-2016 közti időszakban az egyes ágazatok (közlekedés, ipar, mezőgazdaság, lakossági szektor) intézkedéseit a Nemzeti környezetvédelmi programmal összevetette.
Az ÁSZ szerint a hosszú távú célok időarányosan teljesültek, a légszennyező anyagok összkibocsátása, koncentrációja – az ammónia kivételével -csökkent.
Lukács András szerint azonban azokon a területeken, ahol a legnagyobb a levegőszennyezettség, nincs is mérőállomás.
Mi elég gyakran járunk és mérünk kisebb településeken, vidéki városokban még Pest környékén is, és azt látjuk, hogy egyes településrészeken rendkívül magas a levegő szennyezettsége a téli fűtésidőszakban, erről pedig a mérőállomások nem vesznek tudomást.
A szakember szerint az ismeretterjesztés fontos, mert sokan nem a megfelelő eszközt használják, rossz fát égetnek, mivel nincs elég pénzük a biztonságos fűtéshez. Fontos lenne a hatósági jelenlét erősítése, a fűtési támogatás megtöbbszörözése is – tette hozzá.
A Levegő Munkacsoport elnöke emlékeztetett rá, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt, és mintegy 1500 milliárd forintnyi kár éri a magyar gazdaságot.
