Közélet

Egyre mélyebb a törésvonal Nyugat- és Kelet-Európa közöt

24.hu
24.hu

2018. 01. 19. 12:46

A nagy félreértés Európa keleti és nyugati fele között címmel közölt összeállítást pénteken a Le Monde című francia napilap, a The Wall Street Journal című amerikai újság pedig arról írt, hogy egyes közép- és kelet európai EU-tagállamokban romlik a jogállamisági helyzet, és az emiatt keletkezett konfliktus szakemberek szerint hosszú távú fenyegetést jelenthet az Európai Unióra.

A Le Monde szerint a szociális dömpinggel történő vádaskodás és a protekcionista folyamatok egy olyan, egyre mélyebb törésvonalat eredményeznek Nyugat- és Kelet-Európa között, amely meghatározhatja az Európai Unió jövőjét. Miközben a következő másfél évben Bulgária, Ausztria és Románia tölti be az EU soros elnöki tisztét, a nézeteltérések és a félreértések a migrációs válság során egyre súlyosabbá váltak, és közülük az egyik legjelentősebb a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni antidemokratikus folyamatok miatti gyanú.

A Le Monde azt írja, törésvonal ugyanakkor gazdasági téren a legszembetűnőbb az alapítók és a 2004-től csatlakozott tagállamok között: Nyugat-Európa, élén Emmanuel Macron elnökkel és Franciaországával elsősorban azzal vádolják a keletieket, hogy megkerülik a kiküldött munkavállalókról rendelkező 1996-as direktívát, és szándékosan tartják alacsonyan a béreket és az adózást, miközben a nyugatiak a strukturális alapok felfüggesztésével is fenyegetőznek. A keleti országok úgy érzik, hogy másodosztályú európai állampolgárokként kezelik őket, akik nem tudták utolérni a nyugati életszínvonalat, annak ellenére, hogy megnyitották a nagy belső piacaikat.

A lap a győri Audi gyárról is közölt riportot, ahol a dolgozók a magyar átlagbérnél jobban keresnek, de még mindig harmadannyit, mint német kollegáik, miközben a munkakörülmények rosszabbak, mint Németországban. Nyugaton automatizáltabb a munka, és a munkavállalók jogai is előnyösebbek, az emberek egy évre előre ismerik a beosztásukat, míg Magyarországon kedden tudják meg, hogy szombaton kell-e dolgozniuk, ezért nehéz a családi életet és a munkát összeegyeztetni.

A Wall Street Journal cikke szerint Magyarország a külföldi egyetemek és a kormánykritikus civil szervezetek elleni fellépéssel, Lengyelország és Románia pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének meggyengítésére irányuló erőfeszítésekkel vívta ki az EU haragját, eközben Szlovénia és Horvátország még mindig nem tudta rendezni a határvitáját.

Az egykori keleti blokk országai közül Magyarország került elsőként összetűzésbe Brüsszellel Orbán Viktor miniszterelnök politikájának uniós illetékesek szerinti erősödő autoriter jellege miatt

– írta a politikai-üzleti lap európai kiadása.

A jogbizonytalanság árnya, amely az érintett keleti országokra vetül, sokakat aggodalommal tölt el Brüsszelben, akik szerint a közös jogi és demokratikus elvekre épülő EU összeomlását vonhatja maga után, ha a tagok elkezdik figyelmen kívül hagyni a szabályokat – írta a WSJ, rámutatva, hogy ez a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú külföldi befektetőket is elriaszthatja.

A nyugat-európaiak elárulva érzik magukat

– hangsúlyozta egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő, aki szerint a kultúrák ezen összecsapása hosszú távú fenyegetést jelent az EU-ra.

(MTI)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

BEVERLY HILLS, CA - OCTOBER 09: Contributing editor at Vanity Fair, Monica Lewinsky speaks onstage at Day 1 of the Vanity Fair New Establishment Summit 2018 at The Wallis Annenberg Center for the Performing Arts on October 9, 2018 in Beverly Hills, California.   Matt Winkelmeyer/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.