Megtagadta öt népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését kedden a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kérdések közül négy a benzin és gázolaj nagy-, illetve kiskereskedelmi árrésének maximalizálásáról szólt, az ötödik pedig Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szavazati jogának megvonásáról – írja az MTI.
Az NVB szerint az üzemanyagokkal kapcsolatos népszavazási kérdések azért nem hitelesíthetők, mert az alaptörvény által biztosított megkülönböztetés tilalmába ütközne, ráadásul nem felel meg az egyértelműség követelményének. A nagykereskedelmi árrésekre vonatkozó kérdéseknél többek között arra hivatkozott, hogy az alaptörvény rögzíti a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát, amelyeket a jogi személyek számára is biztosít. Egy érvényes és eredményes népszavazás alapján azonban alkotmányellenes különbségtétel jönne létre a csak nagykereskedelemmel illetve a nagy- és kiskereskedelemmel is foglalkozók között, a szabályozás indokolatlan előnyhöz juttatná az utóbbiakat.
Mindezeken túl az NVB szerint az árrés fogalma nem egzakt, ami kihat a kérdés egyértelműségére. A kiskereskedelmi árrésre vonatkozó kérdések hitelesítésének megtagadásakor az NVB arra is hivatkozott, hogy azok az adó mértékét érintik, amiről nem lehet népszavazást tartani.
Gyurcsány Ferenc szavazati jogának megvonásáról szóló kérdést Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és a Békemenet vezetője nyújtotta be, és a kérdés így szólt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy ne szavazhasson az, aki Magyarország miniszterelnökeként a magyar állampolgárokat megverette, a határon túli magyarok ellen buzdított, és nem viselte ennek következményét?
Bencsik azt mondta, hogy ő ezzel válaszol Gyurcsány azon kezdeményezésére, hogy aláírást gyűjtenek a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásáról.
Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Indoklásában arra hivatkozott, hogy Bencsik András maga is azt írta vezércikkében, nem a népszavazás megtartása az alapvető célja. A szervező e magatartása és az, hogy a népszavazást egyetlen ember elleni fellépésként használná, ellentétes a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvével. Ezeken túl a kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, mert a bíróság feladata a büntetőjogi felelősség megállapítása – hívta fel a figyelmet Patyi András, az NVB elnöke.
Az NVB határozatában felhívta a figyelmet arra, az alaptörvény szabályozza a választójogból kizártak körét, és ennek alapja minden esetben bírósági határozat. Ha ebben a kérdésben érvényes és eredményes lenne a népszavazás, utána a jogalkotónak a választójogból kizárás szabályait kellene egy konkrét személyre szabottan bővíteni. Márpedig az alaptörvény módosításáról nem lehet népszavazást tartani, ráadásul ez önkényes diszkrimináció lenne a bizottság szerint.
Az NVB döntései ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.
Kiemelt kép: 24.hu/Karancsi Rudolf
