Közélet

Milliárdokat öl a kormány a balatoni elektromos hajózásba

  • A kormány terve a balatoni elektromos hajózás felvirágoztatása. Már 2016-ban biztosított erre egymilliárd forintot, és további milliárdos tervek is van.
  • Decemberben a Magyar Vitorlás Szövetség és a Balatoni Elektromos Hajózási Nonprofit Kft. stratégiai megállapodást kötött, a vízi élményturizmus fellendítésére és a kikötői infrastruktúra fejlesztésére.
  • A kft. tulajdonosa Viszkei András, aki testvérével évekkel ezelőtt megalapította az elektromos hajók gyártására specializálódott Aqwia Kft.-t.
  • Korábban a cég több száz milliós állami támogatást kapott. Viszkei András már nincs benne a vállalatban, a testvére viszi az üzletet.
  • Viszkeiék reklámügynöksége milliárdos összegben nyert pályázati pénzeket a 2010-es kormányváltás után.
  • Balatonkenesén lehet az egyik e-hajó kikötő, de a helyiek nem örülnének ennek. Félnek, hogy a strand eliszaposodik. Az sem tiszta egyelőre, hogy a kikötőnek szánt terület közpark-e vagy sem.
  • Egy Mészáros Lőrincék által üzemeltetett kempingben is lehet e-kikötő.
  • Pedig tömegigényről nem beszélhetünk: jelenleg 276 elektromos hajtással rendelkező kishajó van nyilvántartva, ebből körülbelül 250 van a Balatonon.

Ha minden jól megy, 20-30 millió forintos elektromos luxusjachtok lephetik el a Balatont, legalábbis már készül az infrastruktúra, startolnak az e-kikötő fejlesztések. A kormány kerített egymilliárd forint támogatást a beruházásokhoz, és Balatonkenesén hamarosan be is indulhat a gépezet. Esélyes helyszín még egy Mészáros Lőrinc-féle kemping partszakasza, de az önkormányzatok tulajdonában álló Balatoni Hajózási Zrt. is beszállna az üzletbe.

Túl sok konkrétum még nem került nyilvánosságra, de a körvonalazódó ötletekben kulcsszerepet játszanak a Viszkei fivérekŐk az egyik oldalról a fejlesztési stratégia-, a másik oldalról pedig a hajógyártásban érdekeltek.

A Balatoni Elektromoshajózási Nonprofit Kft. tulajdonosa Viszkei András, aki testvérével, Viszkei Márton Györggyel alapította meg az egyik, elektromos yachtokat gyártó céget Magyarországon, az Aqwia Kft.-t. 

Az Aqwia egymilliárd forintnyi eszközállománya mutat valamit a cég potenciáljából. Nem beszélve arról, hogy Giró-Szász András egykori kommunikációért felelős államtitkár is ott készült elektromos jachtot választott magának. A luxushajó a 2014-es vagyonbevallásában ugrott elő, és az értékét 25-35 millió forintra tette anno az Index. Giró-Szász ugyan csak harmad-negyed akkora vételárról nyilatkozott, de még ez is egy jobb autó ára.

Az Aqwia a 7 méter feletti kategóriában gyárt, hajói 3-4 millió forintról indulnak és a luxustól függően a határ a csillagos ég. A piac másik nagy szereplője, a Stickl Yacht kisebb, gyorsabb, akár vízisízők számára is alkalmas hajókat fejlesztett, ezek 25 ezer eurótól (7,7 millió forinttól) indulnak a Világgazdaság cikke szerint.

Luxus és tömegturizmus

Az árak alapján tömegigényről nem lehet szó, és egyelőre a 300-at sem éri el az elektromos hajók száma a Balatonon. A hajózási hatóság kérdésünkre azt közölte,

jelenleg 276, elektromos hajtással rendelkező kishajót tartanak nyilván, döntő többségük kisgéphajó. Ebből körülbelül 250 van a Balatonon.

Viszont ambíciózusak a tervek. Gyakran példálóznak azzal, hogy világviszonylatban a kedvtelési hajók 70 százaléka motoros, vagyis bőven lenne hely elektromos hajóknak nálunk (a Balatonon belső égésűek használata tilos, tehát csak ez jöhet számításba.) Mivel vezetésük nem igényel elmélyült ismereteket, elterjedésük a turizmust is meglökhetné, és a szezon elnyújtásához is hozzájárulna – így szólnak az érvek.

Stratégiák dzsungelében

Viszkei András ma már nem tulajdonos az Aqwiában, a Balatoni Elektromoshajózási Nonprofit Kft.-ben viszont aktív. Ez utóbbi cég stratégiai megállapodást kötött néhány hete a Magyar Vitorlás Szövetséggel, azóta együtt dolgoznak a vízi élményturizmus fellendítésén és a kikötői infrastruktúra-fejlesztéseken. Ami passzol a kormányzati elképzelésekhez. Egymás után épülnek – részben uniós milliárdokból – a balatoni vitorláskikötők, és a kormányzati szándék is az, hogy a jövőben elektromos hajók cikázzanak a Balatonon.

Viszkei András elektromoshajó-építő áll WIA 330 Pleasure típusú elektromos hajója kormányánál a Budapest Boat Show 2017 kiállításon a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2017. február 23-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ez derül ki egy balatonkenesei előterjesztésből is, amelyben Tömör István polgármester így fogalmazott:

Kormányzati szándék az e-mobilitás program széles körű elterjesztése hazánkban. Ennek keretében – információnk szerint – három elektromoshajó-kikötő létesítése látszik megvalósíthatónak a balatoni hajózás fejlesztése érdekében.

A törekvés már a Balaton fejlesztését célzó 2016-os kormányhatározatban is látszott, abban egymilliárd forintot biztosítottak a balatoni elektromos hajózásra. További 5,6 milliárd forint pedig a „Bejárható Magyarország komplex víziturisztikai-, és egyéb állomásai, valamint e-hajózás fejlesztések” soron áll rendelkezésre a határozat alapján.

A tavaly szeptemberi Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában is külön részt szenteltek az e-hajózásnak. A Balaton Fejlesztési Tanács úgy tudja, a Magyar Vitorlás Szövetség a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködve elkészítette a Kishajós élmények a Balatonon – Turizmusfejlesztési stratégia tervezetét.

A Viszkei család szárnyalása

Viszkeiék korábban más vizeken, de erős kormányzati hátszéllel hajóztak. Közösen alapított pr-cégük, a szinte a semmiből előbukkant Bell and Partners Kft. a második Fidesz-kormány idején tarolt a közpénzes pályázatokon. A cég 2009-ben még csak 144 milliós árbevételt könyvelt el, a csúcsévben, 2013-ban (ekkor Viszkei Márton már kiszállt a Bellből) már 3,3 milliárd volt a forgalma. Olyan megatendereket nyert el, mint az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség több mint 700 milliós és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 400 milliós keretszerződése. A Bell szorosan együttműködött a reklámbizniszben is megkerülhetetlen Simicska-vonallal, ennek egyik nyoma az említett MFB-tender, amelybe alvállalkozóként bevonták Simicska Lajos közvetett érdekeltségét, a Hung-Ister Filmprodukció Zrt.-t. Az Átlátszó összesítése szerint a Bell and Partners 2010-től mintegy 8 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseken.

A G-nap után azonban a Bellnek is leáldozott, 2016 októberében csődöt jelentett. A Közbeszerzési Értesítőben utoljára 2016 elején fordult elő a neve, akkor is csupán egy 140 millió forintos projektet vitt el, a Magyar Turizmus Zrt. tej- és tejtermék fogyasztásra buzdító dobozkampányát. Az állami turisztikai cégtől nyerte el egyébként korábban a Viszkei-cég fennállása legnagyobb, 2,1 milliárdos megrendelését. Megatendereknek azóta sincs nyoma, de legalább a csődtől megmenekült a vállalkozás, a cégbejegyzés szerint tavaly nyáron sikerült megegyeznie a hitelezőivel.

Ha a reklámbizniszben le is áldozott, karrierjük nem tört végképp derékba: mások társaságában

a két Viszkei fivér az Aqwia színeiben körülbelül egy hónappal ezelőtt átvette a 2017. Év Vállalkozója Diját Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.

Fotó: Fotó: Illyés Tibor

Az elektromos hajókhoz a kormánytól kapták a kezdőlökést még 2013-ban. A társaság akkor csaknem 300 millió forintot nyert az Új Széchenyi-terv keretében környezetbarát, elektromos meghajtású kisgéphajó-fejlesztés megvalósítására, valamint egy hajóépítő üzem létesítésére.

Hol lesznek az e-kikötők?

Befektetők sora mozdul rá a balatoni kikötőépítésekre, a piacon a hajózás fejlesztésére szánt milliárdos állami pénzekről terjednek hírek. Ami az e-kikötőket illeti, a Magyar Vitorlás Szövetség válaszából kiderül, hogy a Mészáros Lőrincék által üzemeltetett balatonfüredi kempingben is lesznek elektromoshajó-kikötő helyek. A szövetség a Magyar Kajak Kenu Szövetséggel és a balatonfüredi önkormányzattal közös konzorciumban tervezi egy közel 140 hajó befogadására alkalmas kikötőt építését, ahol e-hajók fogadását is biztosítanák. Az engedélyezési eljárás folyamatban van. Máshol is terveznek projekteket tagszervezetekkel, önkormányzatokkal együttműködve, és ezeknél is szeretnének elektromos hajók kikötésére alkalmas helyeket létesíteni, ezek viszont még csak a tervezési stádiumban vannak.

A BAHART is beszállna

Egyelőre nem világos, hogy olyan kikötőket terveznek-e, amelyek csak elektromos-hajókat fogadnak be, vagy olyanokat, amelyek képesek elektromos hajókat is befogadni. Előbbinek valószínűleg nem sok értelme lenne. A Balatoni Hajózási Zrt. válaszából is az derül ki, hogy voltak kifejezetten elektromos hajózással kapcsolatos pontok a balatoni fejlesztési csomagban, arról viszont egyelőre nincs információjuk, hogy a BAHART-kikötők valamelyikét közvetlenül érintik-e ezek a források. Mindenesetre a cég középtávú céljai között szerepel az elektromos hajókat kiszolgáló kikötői szolgáltatások, feltételek, körülmények fejlesztése a saját kikötőiben is.

Milyen engedély kell?

A hatóság válaszából kiderül, a kedvtelési célú vízi járművek közül a tisztán elektromos hajtással rendelkező és csónakkategóriába tartozó vízi járművek nem engedélykötelesek, azaz nem kell őket nyilvántartásba venni, nem kell üzemképességüket igazoló okmánnyal rendelkezniük, és a vezetésükhöz hajózási képesítés sem szükséges, de a vízi közlekedésben való részvételük szabályait, továbbá szükséges felszerelésüket a vízi KRESZ, azaz a Hajózási Szabályzat szabályozza. Amennyiben az elektromos motorral hajtott vízi jármű mérete alapján a kishajó kategóriába tartozik, akkor engedélyköteles, vagyis műszaki és víziközlekedés-biztonsági alkalmasságát vizsgálja a hajózási hatóság, és nyilvántartásba veszi, lajstromszámmal és hajóokmánnyal látja el.

Teljesen eliszaposodhat a strand

Mint említettük, Balatonkenesén is terveznek egy elektromoshajó-kikötőt, mégpedig egy korábbi strand helyére. Csakhogy az Alsóréti Üdülőegyesület elnöke, Horváth József szerint a kikötő megépítésére kijelölt nyúlvány nem azon a helyrajzi számon fekszik, amit az önkormányzat megjelölt. Horváthék szerint a terület jelenleg közpark besorolású. Így gondolja a Balatonkenesei tükör is, vagyis hogy a 3705. helyrajziszám előtti terület még nem a víz, hanem parti sétány, illetve park.

„Balatonkenesei tükör”

Horváth hibás elképzelésnek tartja, hogy a kikötőt ide tervezik, szerinte ezzel a szörfösöknek és a fürdőzőknek vágnának alá. Ez a rész egyébként egy darabig fizetős strandként működött, majd szabaddá tették, jelenleg fürödni itt nem lehet, de nem szólnak, ha valaki megmártózik – nyilatkozta lapunknak.

Az üdülőegyesület elnöke a legnagyobb problémának azt tartja, hogy mivel a terület egy öböl, a Marina Port kikötő megépítésével az iszap már most bekeveredett a strandra.

Ha ide csinálnak még egy másik kikötőt, a strand teljesen eliszaposodik.

Horváth szerint az sem mellékes, hogy ez egy sétány, egy panorámás terület, amit az építkezéssel elvennének a helyiektől és a turistáktól.

Kerestük Tömör István polgármestert is, kíváncsiak voltunk arra, pontosan mely területet érinti a tervezet, miért van szüksége egy ötödik kikötőre Kenesének, módosították-e már a szabályokat, mikorra épülhet meg a kikötő, és van-e információja arról, hol lesz a másik két elektromoshajó-kikötő.

A polgármester válaszában azt írta, még nem jelentek meg olyan pályázati vagy egyéb támogatási kiírások, amelyek konkrétumok tisztázására hatalmaznák fel. Hozzátette,

a 3705-ös helyrajzi számú területhez vízben kapcsolódó állami tulajdonú részről beszél az előterjesztés. Balatonkenese a vendéglátásból és a turizmusból él, ezért kell még ötödik vagy többedik kikötő. Az ügy ott tart, hogyha megnyílik a lehetőség, élni szeretnénk vele, ehhez tesszük meg a szükséges előkészületeket. Mivel nem ismert a beruházás, a kezdete sem, így a befejezését sem kívánom megjósolni. Semmi egyéb információm nincs.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik