Közélet

Die Welt: Orbánnak vonzóbb Peking pénze az EU morgásánál

Német lapok elemzik a Magyar-Német Fórum elhalasztását, a sorosozást, a budapesti Kína-KKE csúcsot.

A távirati iroda által szemlézett lapok közül a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Kötelező program felemelt mutatóujjal címmel közölte Stephan Löwenstein írását a 27 éve alapított Magyar-Német Fórumról, amely idén elmaradt. A szerző kiemelte: magyar részről azt mondják, egyre erősödött a “frusztráció” amiatt, hogy a német fél csak a magyarok “nyilvános leteremtésére” használta a tanácskozást.

Azt mindkét fél vitatja, hogy magyar kezdeményezésre maradt el a fórum, és azt is, hogy az halott lenne. Budapesten és Berlinben is azt állítják, hogy a német kormány a választások miatt kért halasztását, ám ezt a lap szerzője nem tartja valószínűnek. Szerinte inkább arról lehet szó, hogy a rendezvény elmaradását ébresztőnek szánta Berlin.

Jövőre megtartanák a tanácskozást. Akkor az lesz a kihívás, hogy ne jelentéktelen kötelező program legyen, a német fél ne kioktató módon, felemelt mutatóujjal vegyen részt rajta.

Orbán Viktor erőlteti Soros-ellenes tervét

Ezzel a címmel hozza a szintén konzervatív Die Welt Nando Sommerfeldt és Holger Zschäpitz cikkét, amely szerint Soros György vitatott személyiség. Pénze nagy részét ugyan a szabadságért, a globalizációért kiálló szervezetekre fordítja, de aktívan beavatkozik az amerikai választásba is, és olyan kutatóintézeteket támogat, amelyek feladata a közgazdaság-tudomány újradefiniálása.

Senki sem tudja pontosan, hová áramlanak milliárdjai, és még kevésbé tudható, hogy a filantróp és spekulánsmester miként tett szert vagyonára a pénzügyi piacokon.

A hatalomnak és a milliárdos spekulációknak ez a keveréke tökéletes bűnbakká teszi Sorost az összeesküvés-elméletek hívői, és egyre inkább sok politikusnak is, akik nem értenek egyet a Soros által elképzelt nyitott világrenddel. A szerzők azt tartják inkább újdonságnak, hogy politikusok összeesküvés-elméletek hívőivel lépnek szövetségre, legalábbis az érvek szintjén.

E ponton a szerzők felidézték, hogy a Fidesz szétoszt 5000 példányt egy német összeesküvés-elmélet-hívő és ufológus, Andreas von Rétyi Soros Györgyről szóló könyvéből.

Soros György illegitim kitiltásokkal gáncsolja a magyar demokratikus diktatúra szárba szökkenését (Array)
Betárazott a Fidesz Soros-könyvből
5000 kötetet rendelt kedvezményesen a 114 fős parlamenti frakció. A könyvpiacon is folytatódik a harc Soros György ellen.

Pekingnek jól jön az EU megosztottsága

A Die Welt a Kína-KKE csúcstalálkozóról is írt, Veszélyes oldalszárny címmel közölt kommentárt, amelynek szerzője szerint

Orbán Viktor felfogni is alig bírja, mekkora szerencse érte.

A magyar kormányfő kiterítette a vörös szőnyeget a kínaiaknak Budapesten, és cserébe sokkal többet kap, mint egy vastag befektetési csomag; a kínaiak politikai segítséget jelentenek a kelet-európaiaknak egy olyan időszakban, amelyben egyre erősödik az elidegenedés Brüsszeltől.

Orbán: Az EU-s pénz már nem elég
A miniszterelnök Kínától is anyagi forrásokat remél.

Micsoda szívesen látott változatosságot kínálnak a pekingi pénzes bőröndök, szemben az állandóan morgó európaiakkal, akik folyton a jogállamiság és az emberi jogok betartását követelik Budapesttől.

A Die Welt szerzője szerint rövidesen azonban veszélyes helyzet állhat elő, ha az európaiak nem lépnek időben Kína kelet-európai törekvéseivel szemben. Peking erősítheti az EU megosztottságát, az oszd meg és uralkodj stratégiájával, pénzével közvetett befolyást vesz az európai politikában, hiszen ha

Orbán és társai függővé válnak a népi köztársaság hiteleitől,

akkor a kínai érdekek védelmében tevékenykednek majd. Ezért legfőbb ideje, hogy az EU egységesen lépjen fel az egyre öntudatosabb Kínával szemben.

Orbán megint új világrendről beszél, és örül Kína szerepének
Az európai források már nem elegendőek a miniszterelnök szerint.

Sok befolyás kevés pénzért

Ez már a liberális Süddeutsche Zeitung címe. Florian Hassel azt írta, hogy szerény valóság húzódik meg a csúcstalálkozó retorikája mögött, ugyanis az eredmények rendre elmaradnak a kitűzött céloktól, a 16 ország és Kína éves kereskedelmi forgalma 58 milliárd dollár, szemben a tervezett 100 milliárddal.

Pekingnek Afrika és Dél-Amerika mellett a kelet-közép-európai térségben is az a módszere, hogy stratégiai jelentőségű létesítményeket építését finanszírozza hitelekkel, ami kockázatos az így eladósodó országoknak. Pekingnek a viszonylag csekély beruházások is kifizetődőek politikailag, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű nemzetközi elemző intézet szerint ezt jelzi, hogy Görögország és Magyarország a kínai beruházások óta sokkal kevésbé hajlandó bírálni a kínai vezetést, mint korábban – írta a Süddeutsche Zeitung szerzője.

Kikéri a Budapest-Belgrád vasútvonal hatástanulmányát a Momentum
Két minisztériumot is megkeres az ellenzéki párt.

Kiemelt fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánlott videó

Olvasói sztorik