Ismét kiderült, hogy a tapasztalat elég hasznos dolog a politikában.
Lehet, hogy nem Mariano Rajoy a világ legjobb politikusa, de ahhoz, hogy valaki spanyol miniszterelnök legyen, valamihez mégis értenie kell. Rajoy pedig elég erős politikai furfangot villantott, amikor a vártnál sokkal korábbra írta ki az előre hozott választásokat Katalóniában.
Hogy miért akkora trükk ez? Mert a katalán kormány azt várta, hogy hónapokig tart majd a folyamat, amíg a spanyol központi kormány megpróbálja a gyakorlatban is maga alá húzni Katalóniát. Közben a függetlenségét nemrég egyoldalúan kikiáltó tartomány Spanyolország Vietnamjává válik, és a növekvő civil ellenállás magával sodorja a központi kormányt, ami egyébként sem túl népszerű. Ez volt Carles Puigdemont katalán miniszterelnök terve.
Annyira nem jött be, hogy Carles Puigdemont jelenleg Brüsszelben van, egyes hírek szerint menedékjogot kért a flamand regionális kormánytól. A flamand regionális kormány pedig állítólag meg is adná azt, és hozzátették, hogy az egész teljesen legális. Amit, valljuk be, ritkán szoktak megjegyezni, ha valami tényleg teljesen legális.
Egyébként azt, hogy Puigdemont Brüsszelben van, szintén csak onnan tudjuk, hogy a spanyol kormány egyik tagja kikotyogta az AFP-nek. És nem is meglepő, hogy Puigdemont elmenekült, hiszen a spanyol kormány hétfőn árulás miatt adott ki ellene körözést. Az egészet még érdekesebbé teszi, hogy Puigdemont azért Brüsszelben kérhetett menedékjogot, mert épp itt volt a – már feloszlatott – katalán kormány tagjaival, hogy flamand nacionalista politikusokkal tárgyaljon.
Egy forró hónap
Október elsején népszavazást tartottak Katalóniában arról, függetlenné váljon-e a tartomány Spanyolországtól. Katalónia eleve autonóm régió, inkább úgy kell elképzelni a helyzetét, mintha egy államszövetség tagja lenne. Saját kormánya és parlamentje volt, széles jogkörökkel és önkormányzással.
A népszavazást a spanyol kormány előre törvénytelennek mondta ki, ennek ellenére megtartották. A katalán függetlenséget – legalábbis a felmérések szerint – soha nem támogatta a katalánok többsége, a népszavazáson mégis igennel szavazott a megjelentek kilencven százaléka. Ez nyilván azért van, mert aki nemmel szavazott volna, az eleve el sem ment egy törvénytelen népszavazásra.
Ekkor követte el Mariano Rajoy kormánya az egyetlen igazán nagy hibáját. Katalóniában regionális rendőrség van, de a spanyol kormány beküldte a nemzeti civil gárdát, hogy erőszakkal verje szét a népszavazást. Nyolcszáz ember sérült meg, és körülbelül ennyi szavazólapot foglaltak le. Persze ezekkel együtt is legfeljebb a katalánok fele ment el szavazni, így lehet, hogy nem is lett volna érvényes a népszavazás, ha nem mondják ki eleve törvénytelennek.
A szétvert népszavazás utáni néhány hét azzal telt, hogy Puigdemont kormánya váratlanabbnál váratlanabb húzásokkal jött. Tizedikén a katalán parlament elfogadta, hogy egyoldalúan függetlenné válnak, majd két hónapra felfüggesztették a döntést. Alig három héttel később viszont újra megszavazták azt és egyoldalúan kikiáltották a függetlenséget.
Ki a főnök?
Rajoy kormánya ekkor szánta el magát arra, hogy meghúzza azt, ami Spanyolországban még soha nem történt meg, és a spanyol kormány alá rendelte Katalóniát, feloszlatva annak kormányát. A spanyol alkotmánynak azzal a ponjtával, ami ezt lehetővé teszi, még soha senki nem élt.
De akkor most ki a főnök Katalóniában? A kormány kirúgása és az előre hozott választások között hivatalosan a spanyol kormány az. Illetve jelenleg a miniszterelnök-helyettes, Soraya Sáenz de Santamaría a katalán miniszterelnök. Egy kivételével a helyi katalán állam minden szervét lezárták, és a spanyol kormány miniszterei átvették a kirúgott katalán miniszterek feladatait.
A Mossos d’Esquadra csak Katalóniában működött, erős történelmi hagyományokkal, és a referendum után nem a spanyol kormányhoz maradt lojálisak. Fegyveres konfliktus akkor lehetett volna a katalán függetlenségből, ha a Mossos d’Esquadra a civil gárda ellen fordul, és a katalán rendőrök harcolni kezdenek a spanyol rendőrökkel. Mariano Rajoy viszont hirtelen leváltotta a Mossos d’Esquadra vezetőit, akik el is fogadták a parancsot, és felszólították a beosztottaikat a kormány hatalmának tiszteletben tartására.
Egyetlen veszély
Ráadásul az utcákat sem lepték el a függetlenségpárti tüntetők, sőt, a legnagyobb tüntetést pont azok szervezték, akik úgy érezték, nem kérdezték meg őket arról, el akarnak-e szakadni Spanyolországtól.
És a harmadik nagy kihívást is sikerült elkerülni. Hétfő reggel elég fontos kérdés volt, megpróbálnak-e majd bemenni dolgozni a katalán kormány alkalmazottai a lezárt hivatalokba. De ezt a kérdést már meg is válaszoltuk azzal, hogy Carles Puigdemont Belgiumba menekült.
A katalán függetlenséget támogatóknak egyetlen igazán komoly esélye van még: a választás. De egyelőre itt sem áll jól a szénájuk. A Puigdemont elleni vádemelés után egyelőre nem nyilatkozott még egyetlen függetlenségpárti erő sem, hogy egyáltalán elindulnak-e majd a választáson. A maradáspárti Ciudadanos és a katalán szocialisták viszont egész jól állnak. Igaz, egyedül valószínűleg nem tudnak majd kormányt alakítani, és a katalán kommunisták fogják eldönteni a meccset. Ők viszont Isten tudja, hová állnak majd.
De ahhoz, hogy a katalán függetlenség továbbra is lehetőség maradhasson, nagyon magabiztos függetlenségpárti győzelemre lenne szükség. Ezalól pedig Rajoy valószínűleg már kihúzta a szőnyeget a korai választással.
