Nem lehet népszavazás a miniszterelnökök egészségi állapotának nyilvánosságáról

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ismét megtagadott négy, Vágó Gábor által beadott népszavazási kezdeményezést. A választási bizottság korábban már elutasította azokat a szintén Vágó által beadott kérdéseket, amelyek a legfőbb ügyésszel, Polt Péterrel voltak kapcsolatosak.

Az NVB csütörtöki ülésén határozott arról, hogy nem lehet népszavazást tartani a következő kérdésekben:

Egyetért-e Ön azzal, hogy csak olyan személy legyen miniszterelnöknek javasolható, aki az egészségi és pszichikai állapotáról készült, harminc napnál nem régebbi jelentés nyilvánosságra hozatalához hozzájárult?

Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy a kérdés egyfajta értelmezése a köztársasági elnök jogkörét korlátozná, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. Patyi András, az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény szerint a személyes adathoz fűződő jog alapjog, márpedig az egészségügyi állapotra vonatkozó adat érzékeny személyes adat, nyilvánosságra hozatala nem áll arányban az elérni kívánt céllal, ami mindössze a nyilvánosságra hozatal. Az alapjog ilyen mértékű korlátozása azonban csak az alaptörvény módosításával lenne elérhető, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. Emellett a kérdés nem egyértelmű, nincs olyan szakmai követelményrendszer, amely meghatározná, milyen tartalommal kellene bírnia a jelentésnek és hogy honnan számít a 30 nap – mondta.

Egyetért-e Ön azzal, hogy összeférhetetlenség miatt ne vehessen részt közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként olyan szervezet, amelyben a miniszterelnök Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozójának többségi befolyása van?

Az NVB szerint a kérdés megtévesztő, mert azt a hamis látszatot kelti, mintha ma nem lennének összeférhetetlenségi szabályok a közbeszerzési törvényben. A kérdés több alkérdést tartalmaz, amelyek külön is megválaszolhatók, ezért sem egyértelmű. Mindezeken túl pedig a kérdés a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, amikor a miniszterelnök hozzátartozóit igazolható indok nélkül hozza hátrányos helyzetbe a közbeszerzés többi szereplőjéhez képest, így a kérdés felveti az önkényes, alkotmányos indok nélküli különbségtétel lehetőségét.

Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot ne csak bűncselekmény gyanúja esetén folytathasson le?

Az NVB ezt arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik. Egy érvényes és eredményes népszavazás esetén ugyanis – új követelmény megfogalmazása hiányában – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szabad belátására bízná a vagyonosodási vizsgálatok lefolytatását, ezzel viszont sérülne a jogbiztonság alaptörvényben rögzített elve.

Egyetért-e Ön azzal, hogy országgyűlési képviselő ne lehessen – minisztérium kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője?

Az NVB ezt sem hitelesítette. Patyi András felhívta a figyelmet arra: a kérdésből az vezethető le, hogy országgyűlési képviselő csak miniszter lehetne, miniszterelnök, illetve a NAV vezetője nem, miközben a miniszterelnök képviselőségének kizárása a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágak alkotmányjogi értelemben vett merevebb elválasztását eredményezné. Felidézte: a Kúria a miniszterelnök újraválaszthatóságával kapcsolatban már kifejtette, hogy ilyen jellegű korlátozásnak az alaptörvényben van a helye, vagyis a kérdés alaptörvény-módosításra irányul.

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor