Közélet

Andy Vajna végleg felfalja a sajtót a Fidesznek

A Lapcom beszippantásával újra nagyot bukik a vidéki független sajtó Magyarországon, ráadásul a második legnagyobb hazai bulvár napilap, a Bors is a Fidesz közelébe kerül.

Kinyithatja bármelyik újságot, mindenhol a miniszterelnököt kritizálják. Ha nem lenne sajtószabadság, akkor ilyen cikkek nem jelenhetnének meg. Ha valahol, itt szabadabb a sajtó, mint bárhol Európában

– ezt mondta Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, a TV2 tulajdonosa a Financial Timesnak 2016-ban.

Vajna most megveszi a Bors bulvárújságot is kiadó Lapcom Kiadó Zrt.-t, amely kiad két megyei lapot is, a Délmagyarországot és a Kisalföldet. Vajna – mint azt a Magyar Nemzet elsőként megírta – az érdekeltségébe tartozó Avalue Befektetési Kft.-n keresztül szerezheti meg a Lapcom Zrt.-t, ehhez már szakhatósági hozzájárulást is kért a médiatanácstól.

A szerkesztőségeknek a hétfői értekezleten, hiába várták, nem mondtak semmi konkrétumot, a múlt hét végén is csak annyival „nyugtatták” a fővárosi újságírókat, hogy

Dolgozzatok tovább, ha jön Vajna, azért, ha nem, akkor azért.

Egy ott dolgozó erre azt mondta lapunknak: „Nem nyugtattak meg minket, de mit is várhatnánk? A sajtót beszántják, egyértelmű a cél. Még nem tudom, maradok-e.” Másikuk csak egy ismert mondást idézett, mielőtt csalódottan letette a telefont: „Szabad országban szabad újságíró azt írja, amit szabad.”

A vidéken dolgozóknak még rosszabb a helyzete, ők végképp csak a sajtóból értesültek Vajna érkezéséről.

Ha újságot akar, az övé vagyunk. Amíg azonban nem mondanak semmit, hogy ki a tulaj, dolgozunk, mint egy normális, még független újság

– mondta a Kisalföld – a legnagyobb példányszámú megyei lap – egyik munkatársa.

A Lapcomot Vajna áprilisban alapított cége, az Avalue Befektetési Kft. veszi meg, amelynek a nyilvános cégadatok szerint a fő tevékenységi köre a vagyonkezelés és az ingatlan-adásvétel, médiapiaci törekvésekre semmi nem utal, jegyzett tőkéje pedig hárommillió forint. Vajna ügyvezetőként igazgatja a céget.

A Bors szerkesztőségét az utóbbi hónapokban sorra hagyták el a nyomtatott és az online részleg munkatársai is, elsősorban a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó ingyenes laphoz, a Lokálhoz mentek.

Hallottuk, hogy a Borsot is eladhatják, de minden bizonytalan volt, a Lokálnál pedig sokkal jobbak az anyagi lehetőségek

– mondta egyikük név nélkül a 24.hu-nak.

Egy másik exborsos ehhez hozzátette, amikor elhagyta a bulvárlapot, többen furcsán, megvetéssel nézték, hogy Habonyhoz igazol, de „a kormányzati gőzhenger mindent bedarál, a volt kollégák ma már Vajna alkalmazottjai”.

Úgy tudni, a cég körül már hónapok óta köröznek a kormányhoz közel álló üzletemberek, végül – talán versenyjogi okokból – Vajna lett a befutó, maga mögé utasítva Mészáros Lőrincet és Habonyt. Pedig mindkettőjük portfóliójába jól illeszkedne a Lapcom: a lassan kétszáz orgánumot tulajdonló felcsúti polgármesterhez tartozik a megyei lapok nagy többsége, míg Habony a Modern Media Group (MMG) nevű cégén keresztül a bulvárpiacon nyomul (a 888 és a Lokál tulajdonosa, valamint hozzá kötik a Ripostot is), és nemrég Habony hitelezője lett a Mandiner tulajdonosa.

A megyei lappiac sötét éve volt a tavalyi, a Mediaworks előbb a saját megyei lapjai mellé megvette a dunántúli lapokat kiadó Pannon Lapok Társaságát, majd a cég közvetlenül is Mészáros érdekeltségébe került. Így mára Mészárosé a 24 óra (Komárom-Esztergom), a Békés Megyei Hírlap, a Dunántúli Napló (Baranya), a Dunújvárosi Hírlap, a Fejér Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, a Napló (Veszprém), a Petőfi Népe (Bács-Kiskun), a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, az Új Néplap (Jász-Nagykun-Szolnok), a Vas Népe és a Zalai Hírlap is. A Nógrád Hírcentrum tulajdonolta Nógrád Megyei Hírlap tartotta magát egy ideig, de július elején kiderült, az is Mészároshoz és a Mediaworkshöz került.

Most pedig a Lapcom megvásárlásával Vajnáé lesz a Délmagyarország (Csongrád) és a Kisalföld (Győr-Moson-Sopron).

Vagyis a 18 megyei lap közül 15 már nyíltan a Fideszhez kötődik.

A vidéki lappiacon így már csak a Russmedia tartja magát, ki tudja, meddig. Övék az Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén), a Kelet-Magyarország (Szabolcs-Szatmár-Bereg) és a Hajdú-Bihari Napló. Ugyanakkor jó ideje pletykálják, hogy ez a cég is a Fidesz közelébe kerül, mert a vidéki sajtó teljes leigázására készülő kormányoldal nem sokáig tűri, hogy valami nem az övé.

A Lapcom szépen termelt az utóbbi években, a nyilvános cégadatok szerint míg 2012-ben 12,7 milliós árbevétel mellett csaknem 200 milliós mínuszban zárt az adózás előtti eredményt nézve, 2016-ra már 10 milliárd forint nettó árbevételt hozott össze és 1,5 milliárdos adózás előtti eredményt. A pletykák a tulajdonosvásárlásról először akkor röppentek fel, amikor 2016 októberében Pallagi Ferenc, a Lapcom vezérigazgatója beadta a felmondását. Hivatalosan csak békés nyugdíjas évekre vágyott, de többen már akkor úgy tudták, az eladás miatt szállt ki. A Bors a második legnagyobb nyomtatott napilap idehaza, a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség adatai szerint a legutóbbi negyedévben csaknem 60 ezer példány fogyott belőle.

Kiemelt kép: MTI / Kallos Bea

Ajánlott videó

Olvasói sztorik