Orbánnak Amerikától már nem kell tartania, a Jobbiktól igen

Kim Lane Scheppele exkluzív interjút adott a Klubrádiónak. Az amerikai alkotmányjogász, politológus nem járt néhány évig Magyarországon, de naponta követte a fejleményeket. Most úgy látja,

az összkép a második Orbán-kormány első éveiben romlott nagyon súlyosan. A második választás, 2014 óta kétségtelenül szintén bekövetkezett sok jelentős fejlemény, de a dolgok valamelyest lassabban történtek, mint például 2011 és 2013 között.

A Princeton Egyetem professzora szerint Washingtonban a kormányfő megítélése változott, Trump és Orbán viszonya már most jóval barátibb, mint amilyen Obamával volt.

Nagyrészt azért, mert mindketten kívülről jöttek, és jelentős mértékű népharag sodorta őket a hivatalba. Azt hiszem, nagyon hasonló a szavazóbázisuk, és számos ponton nagyon hasonló a politikai programjuk.

Utalva kettejük telefonbeszélgetésre, Scheppele azt mondja, a két washingtoni fekete bárány között hamar kialakult az egyetértés, ami tükröződni fog a két kormányzat viszonyában, hiszen közös a hátterük, sok tekintetben közös a világnézetük, bár az gond lehet, hogy nem igazán lehet tudni, Trump miként áll a külügyekhez. Szerinte a magyar kormány jogosan mondja, hogy bevándorlóügyben a dublini szabályok alapján lép, csak éppen a dublini szabályozás szétesett.

Mindenki tudja, hogy butaság volt. Tehát igen, Orbán érvényesíti az előírást, de olyan előírást érvényesít, amit rajta kívül senki más. Szigorúan véve, a jog alapján igaza van, de hogy úgy mondjam, teoretikusan nézve már nincs igaza, mert ez a bevándorlási hullám valójában maga alá gyűrte az egész európai rendszert.

Orbán Viktor követte tehát az európai előírásokat, amelyeket annak idején megfogalmaztak, de ennél fontosabb, hogy valójában gátolja az európai jog megreformálását – mondja a professzor, aki egyetért a kétsebességes Európa megteremtésével.

Mert világos, hogy van néhány ország, különösen az euróövezetiek, amelyek már nagyon szorosan kötődnek egymáshoz. Mindegyikük nagyon mélyen megtapasztalta a válságot, és ugyanakkor nincs meg a képességük a dolgok rendbetételéhez. Az eurózónában például van közös fizetőeszköz, de nincs közös költségvetés. Ez azt jelenti, hogy ezek az országok instabilak. Tehát előre kell lépniük a nagyobb politikai unió felé az euró stabilizálása érdekében.

Ha lépnek, akkor a többi tagállam lemarad, a kétsebességes Európát Orbán Viktor ellenzi, mert nem a másodosztályú Európához tartozni.

Másfelől azonban Magyarország, hacsak nem hajlandó szilárdabban integrálódni a többi országgal, vagy vissza fogja húzni az egész EU-t, vagy az EU hasadni fog.

Kim Lane Scheppele – a 2014-es magyar választás alapos elemzése alapján – rossz ötletnek tartja a választások bojkottját. Számára teljesen világos, hogy a választási szabályokat a demokratikus ellenzék (a közép, balközép) ellen  találták ki, de azok nem védik Orbánt egy nagy jobboldali kihívással szemben.

Ahogyan a választókerületek határait meghúzták, annak nyomán Magyarországon sok vidéki választókerületet a Jobbik nyerhet meg.

Azt nagyon valószínűtlennek tartja, hogy Orbán visszaszerzi a kétharmadot, bár azt nem tudni, a kormány mit talál ki, hogy – a rezsicsökkentéshez hasonlóan – támogatóinak kedvében járjon. A választási szabályok kedveznének egy erősen megszervezett ellenzéknek, de a baloldal most is nagyon széttöredezett, ezért várja, hogy jobboldalról várható a legnagyobb kihívás. Szerinte a Paks-2 atomerőmű elleni népszavazás ellen már nem érv, hogy az alkotmány szerint azt nem nem lehet tartani nemzetközi megállapodásról, hiszen azt már megsértették a kvótareferendumról tavaly tartottal.

Ha tehát a kormány megsértheti a népszavazásról szóló szabályozást, akkor feltételezem, hogy az ellenzék is megteheti ugyanezt. Általános értelemben bölcs gondolatnak tartom, hogy ne lehessen népszavazást tartani a nemzetközi jog által szabályozott kérdésekről. De amennyiben ezt az egyik fél megteheti, akkor megítélésem szerint erre a másik is jogosult.