Közélet

A menekültek lakta magyar falu sem kér a menekültekből

Van egy falu nem messze a fővárostól, amit migránsoknak építettek. Olyan migránsoknak, akik egy polgárháború elől menekültek és nem latin betűkkel írnak. Akik többen jöttek, mint ahány menedékkérelméről október 2-án szavazunk. Akik itt maradtak, azok olyan utcákban élnek, amelyek a saját nyelvükön, a saját hőseiknek állítanak emléket. Mégsem akarnak idegeneket a falujukba. A település neve Beloiannisz, és ma is élnek itt görögök.

A Magyarországra érkezett görögök létszáma 1950-ben elérte a kilencezer főt. A polgárháború elől menekültek és Magyarország befogadta őket. Nagyobbik részük Budapestre került; zömmel a VIII. kerületi Kőbányai út és a Hungária körút sarkán lévő Dohánygyárban éltek (2-3 ezren); körülbelül 400 család (1400-1500 ember) pedig az újonnan létesített Beloiannisz falu lakója lett.

Mostanra sokan visszatértek Görögországba, de még ma is van egy nagyjából 200-250 főnyi görög kisebbség a faluban. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, a helyi önkormányzat is megszavazta azt az előterjesztést, amelyben elutasítják a menekültek érkezését, és amit a kormány, minden önkormányzatnak elküldött. Ez az a határozat, amit például Gödöllő nem fogadott el, pedig a Fidesz helyi parlamenti képviselője erősen kampányolt mellette.

A falu polgármestere, Papalexisz Kosztasz nem akart nyilatkozni. Azt mondta, szívesen beszélget velünk, de csak a népszavazás után. A helyiek annál nyitottabbak voltak. Azonban bármilyen furcsa, többségük nem akar menekülteket a településükre. Tévedtünk, mikor azt gondoltuk, maradt némi szolidaritás azokban, akik maguk is úgy kerültek az ország közepére, alig 50 kilométerre a fővárostól, hogy mindenüket hátrahagyva menekülniük kellett a hazájukból.

Olvasói sztorik