Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt követően nyilatkozott, hogy többpárti egyeztetést tartottak hétfőn a Parlamentben arról a kormánypárti törvényjavaslatról, amely a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szól.
Gulyás Gergely – az indítvány egyik előterjesztője – a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:
és a lehető legszélesebb konszenzus alakulna ki róla.
Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat törvényi szintre emelné az olimpiai pályázat intézményi rendszerét, külön szabályozva a Budapest 2024 Zrt. feladatait.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese megjegyezte, az előterjesztés egy része csak akkor lépne hatályba, ha Budapest elnyerné a rendezés jogát.
Olimpiai hagyományainkra tekintettel Magyarország méltó arra, hogy olimpiát rendezzen, gazdasági teljesítményünkre tekintettel, a rendszerváltás óta eltelt 26 év eredményeire tekintettel Magyarország alkalmas arra, hogy olimpiát rendezzen
– hangsúlyozta.
Gulyás Gergely arról tájékoztatott, hogy a Jobbik támogatja az olimpiai pályázatot, az LMP viszont ellenzi. Az MSZP nem vett részt a hétfői egyeztetésen, de a kormánypárt szeretné, ha a szocialisták is támogatnák az ügyet – tette hozzá.
Fürjes Balázs, a kiemelt fővárosi beruházások kormánybiztosa, a budapesti olimpiai pályázat vezetője azt mondta: Magyarország esélyét döntő mértékben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020 elnevezésű reformja teremti meg, ennek értelmében ugyanis a NOB áttér a gazdaságos olimpia, az olcsóbb, megtérülő játékok koncepciójára. A bizottság a közepes méretű nagyvárosoknak akar esélyt adni, és ösztönözni igyekszik az új helyszíneket.
Megjegyezte azt is, hogy a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezéséért Budapest mellett versengő Róma, Párizs és Los Angeles közül csak a magyar pályázó hozta teljes egészében nyilvánosságra a megvalósíthatósági tanulmányt.
A kormánybiztos szerint már önmagában a pályázás nyereséggel jár, ezzel ugyanis Budapest híre több millió emberhez jut el, aminek megfizethetetlen a reklámértéke.
Fürjes Balázst kérdezték a 2017-es budapesti vizes világbajnokságról is, amellyel kapcsolatban kijelentette: egyáltalán nem “szállt el” a vb költségvetése, az összhangban van az eredeti tervekkel.
Csárdi Antal, az LMP fővárosi közgyűlési képviselője a tanácskozás után ugyanakkor arról beszélt, hogy “Magyarország mai állapotában nem hogy hiba elindulni egy ilyen pályázaton, hanem egyszerűen bűn”.
Előbb rendbe kellene rakni az egészségügyet, az oktatást, és utána lehetne elgondolkodni egy “presztízs-sportesemény” megrendezésén
– fogalmazott.
Az LMP-s politikus szerint a Fidesz megint egy “központosított, erőből végigtolt” beruházást akar megvalósítani.
Csárdi Antal azt is mondta, már most tudható, hogy minden pénzügyi tervet jelentősen meghaladhat az olimpia rendezése.
Gulyás Gergelyt más témákban is kérdezték a sajtótájékoztatón. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) ügyében arról tájékoztatott, hogy június 13-ig biztosan döntenek a parlamentben az ezt tartalmazó előterjesztésről. Közölte: a TIBEK a Belügyminisztérium alatt fog működni.
Azzal kapcsolatban, hogy a törvényalkotási bizottság ülésén történtek miatt kitiltották az RTL Klub egyik riporterét az Országházból, Gulyás Gergely – aki a testület elnöke – azt felelte: példátlan, hogy egy újságíró akkor próbálja kérdezni az egyik bizottsági tagot, amikor ő már ül az asztalnál, az elnök pedig szeretné megnyitni a tanácskozást.
Egy másik, a parlamenti sajtótudósítások rendjére vonatkozó kérdésre azt közölte: a magyar szabályozás egyáltalán nem egyedülálló az Európai Unióban.
Az a teljes anarchia, amit a sajtó kívánatosnak tart, hogy bárhol bárkit bármikor meg lehet kérdezni, szinte sehol nem létezik
– fogalmazott.
A választási eljárási törvény várható módosítása ügyében a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta: csekély mértékű korrekciókra lehet számítani, várhatóan ősszel. Így például egy olyan módosításra, amely szerint minden országgyűlési választás előtt le kellene folytatni a regisztrációt.
A kampányfinanszírozásban is várható változtatás, hogy ne csak az egyéni jelöltekre, hanem a pártokra is írjanak elő egy olyan minimális eredményt, amelynek elmaradása esetén visszafizetési kötelezettség terheli a jelöltet – fejtette ki a politikus.
(MTI)
