A csok valószínűleg az eleve is jobb módúaknak kedvez, mert a középrétegek nem szívesen vállalják a többedik gyerekkel járó kockázatot – mondta Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője az Indexnek adott interjúban.
A szakértő szerint mindemellett esélyes, hogy a kormány által meghirdetett családok otthonteremtési kedvezménye (csok) növelni fogja a születésszámot. Úgy véli, hogy a népesedési eredmények eléréséhez a csok mellett összetett program kellene, például a gyereknevelésben az apák szerepére sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.
A népesedési célokon túl elsődlegesen szerinte a fiatalok lakáshoz juttatása a célja, és ez segíti az elköltözést a szülőktől, a családalapítást, és így persze családpolitikai szerepe lehet. Ám egyben a lakásépítés ösztönzésének a programja is.
A lakáshoz jutás megkönnyítése tehát elősegítheti a családalapítást. Viszont az is kiderül, hogy a ma gyermeket tervezőknek nem a lakáshiány a legnagyobb gondjuk, amikor elhalasztják a gyermekvállalást, vagy nem vállalnak gyermeket, hanem a munka és a család összeegyeztetése, és az anyagi kockázat, azaz a gyerekvállalásból következő jövedelemkiesés, plusz anyagi teher, ha a kézzelfogható tényezőket soroljuk
– mondta Spéder Zsolt.
A csok célcsoportjára kitérve kifejtette, hogy vélhetően a háromgyermekesek közül talán inkább a stabil vagy előnyösebb helyzetűek tudják majd igénybe venni a megnyíló lehetőséget. Azzal a kitétellel, hogy erről csak évek múlva tudnak az adatok alapján majd állítani valamit.
Nyilván az is befolyásolja majd az igénybevételt, hogy a bankok milyen szempontok alapján fogják megítélni a plusz tízmilliónál a fizetőképességet. Talán a stabil, biztos, kiszámítható munkajövedelemmel rendelkezőknek is segít majd, akik nem szükségszerűen a leggazdagabbak.
