Kis-Benedek József szerint senkit nem lephetett meg, hogy terrortámadás történt a franciáknál, hiszen az ország az EU államai közül a legaktívabb az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Az sem elhanyagolható tény, hogy mintegy 4,8-5 millió muzulmán él Franciaországban, akik jelentős része marginalizálódott, így könnyebb őket radikalizmusra csábítani. Ugyanakkor a párizsi mészárlás nem állítható párhuzamba a Charlie Hebdónál történtekkel: ott a cél a bosszú volt a Mohamed-ábrázolásokért, most viszont félelmet akartak kelteni Nyugaton.
Gazdag Ferenc kiemelte: Párizs azért is lehetett a terroristák célpontja, mert az egész világ ismeri. Ezért ha itt történik valami, az nagy nemzetközi figyelmet vált ki, így egyszerűbb félelmet kelteni.
Egy olyan országban, ahol a fővárost összekeverik Bukaresttel, nem éri meg merényletet elkövetni
– tette hozzá Gazdag azzal kapcsolatban, mennyire fenyegeti Magyarországot egy esetleges terrortámadás.
Abban mindkét biztonságpolitikai szakértő egyetértett, hogy a párizsi merényletekhez sok pénz nem kellett. A felhasznált fegyverekhez, bombákhoz könnyű hozzájutni a feketepiacon, és
Ami már nehezebb, az a célhelyszín feltérképezése, de ilyen szempontból a mostani támadások „profi módon előkészített és végrehajtott merényletek voltak”.
Ráadásul azt is be kell látni: bár a francia hírszerzés az egyik legjobb a világon és tudtak róla, hogy terrortámadást terveznek az országban, az ilyen akciókat mégsem lehet pontosan előre jelezni. Ennek oka, hogy a terrorista sejtek „nagyon szigorú és konspirált módon működnek”.
Kis-Benedek úgy látja: az európai muzulmánok nem szeretik a terrorizmust, közülük sokan tüntetéseken tiltakoztak a Charlie Hebdo szerkesztőségét ért tragédia után. Sőt mi több: még az al-Kaida központi magja is elítéli az Iszlám Államot. Közben pedig Európában is egyre kevésbé kérnek a közel-keleti hitszónokokból, inkább helyben képzik ki a vallási vezetőket. A szakember véleménye, hogy a terrorizmus és a migráció összekeverése „súlyos tévedés”, ilyet nem szabad mondani. Főleg, hogy a párizsi gyilkosok többsége is az EU területén született állampolgár volt. Ám arról is nyíltan kell beszélni: az Európába kontroll nélkül beengedett, több százezer menedékkérő között lehetnek potenciális terroristák, vagy olyanok, akik néhány év múlva a radikalizálódás útjára léphetnek.
Totális kudarc a multikulti
Gazdag hozzáfűzte: míg néhány évtizede a bevándorlók be akartak illeszkedni – dolgoztak, megtanulták a nyelvet és elfogadták a helyi normarendszert –, a második és harmadik generációnál ez már nincs így. Sőt, a mostani „újhullámos migránsok” is inkább elutasítják a többségi társadalmat. Az is problémát jelent, hogy az iszlám vallás még nem élte át a reformációt, a Török Birodalom ezúttal „Európán belül van”. A multikulturális modellek nem váltak be, a menekültjogi rendszer pedig csábítóan hat a bevándorlókra.
Kis-Benedek egyetértett abban, hogy nem működik a konföderatív Európa, mint mondta: „a terrorizmus után kullogunk”. Viszont az EU vezetősége is csak azt teheti, amire felhatalmazást kap a nemzetektől. Például még abban sem tudunk megegyezni, hogy melyik ország milyen információkat ad le a légi utasairól, adatok nélkül pedig a nemzetbiztonsági szervek adatbázisa nem ér semmit.
