Közélet
biszku béla (Array)

Biszku-per – Új eljárás lesz

Huszár Krisztina
Huszár Krisztina

bűnügyes. 2015. 06. 01. 09:19

Már két hete is arra számított mindenki, hogy kimondják a végső szót. Most minden kezdődik elölről. "Egy napot se fog ülni!" - többen ezt kiabálták.

Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla és új eljárásra utasított hétfőn kihirdetett másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében – írja az MTI. Az ügyben már május közepén döntésre lehetett számítani.

Eszerint tehát másik bírói tanácsnak kell eljárnia az egykori belügyminiszter ügyében. “Egy napot se fog ülni!” – kiabálták többen. Az ítélethirdetés indoklása még tart.

Fotó: MTI

Ahogy arról beszámoltunk, Biszku Bélát egy évvel ezelőtt első fokon öt és fél évvel sújtotta a Fővárosi Törvényszék. Felbújtóként elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett, bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, lőszerrel visszaélés és kommunista bűnök tagadása – akkor mindebben bűnösnek találták. Ezt az ítéletet helyezték most hatályon kívül. Perbeszédében az ügyészség akkor életfogytiglant, a védő viszont felmentést kért. Az ítélet azért nem emelkedett jogerőre, mert  az ügyész súlyosításért, Biszku védője pedig felmentésért nyújtott be fellebbezést.

Biszku 2012 szeptemberében került őrizetbe, először lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el vele szemben, később azonban házi őrizetbe helyezték, végül 2013 októberében enyhítették a kényszerintézkedést. A nyomozást többször meghosszabbították. Biszku Béla ellen egyébként jobbikos képviselők tettek feljelentést a 2011-ben elfogadott emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján. A nyomozást többször meghosszabbították. Az ügyben tavaly októberben emeltek vádat.

A vádirat szerint az 1956-os szabadságharc leverése után Biszku Béla szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt az 1956 november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (továbbiakban MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek – az Ideiglenes Intéző Bizottságnak.

A tényleges hatalmat gyakorló, a pártállami rendszerben az állampárt szerepét betöltő MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága létrehozta az úgynevezett „karhatalmat” – mint fegyveres alakulatot – hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő szervezet legyen. Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat, célokat határozott meg, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak.

Ennek eredményeként a karhatalmi alakulatok sortűzzel lőttek a polgárokra, többtucatnyi tüntetőt lőttek le, nők és gyerekek is meghaltak, „ellenforradalmár-gyanús embereket – három MTA-s kutatót – hurcoltak el és vertek össze. Mindez 1956 decembere és 1957 márciusa között történt. Biszkunak a vád szerint a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, azonban ő nem tett semmit, sőt, az erről szóló dokumentumokat “elásatta” az irattárban.

Az egykori belügyminiszer többször hangoztatta: az ’56 után történtekkel kapcsolatban nem bánt meg semmit, így nincs is miért bocsánatot kérnie.

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.