Ezen a hétvégén a pótlóbuszoké volt a főszerep. Nem járt a 4-es metró, a 3-as is csak egy szakaszon, a körúti villamosok helyett is buszozhattunk az Oktogon és a Széll Kálmán tér között, satöbbi, satöbbi. Gergely a 3-as metrót pótló busszal próbálkozott a Lehel téren. Az élmény olyan mély nyomott hagyott benne, hogy megírta a BKK-nak, meg persze nekünk.
Ami a tömegeknek probléma a mai napon a Lehel téren: át kellene szállni a M3 pótlóbuszra…
1. Az utas leszáll (tájékoztatják, hogy innen pótlójárat van) Neonkabátos ürge sehol…
2. Az utas a peron szinten nem tudja, hogy melyik kijárat felé induljon, mert nincs jelezve, hogy “[PÓTLÓ ERRE –> ]” A zöld BKK-ellenőr tudja, merre az arra.
Így kellett utazni a hétvégén (Forrás: BKK)
3. Az aluljáró szinten az egész tömeget beleirányítják a padlóra ragasztott jelzésekkel a trolimegállóba. (Nem itt áll meg a pótló.) Neonkabátos ürge sehol…
4. A fali hirdetmény szerint a pótló a vásárcsarnok melletti megállóból indul. Menjünk át oda is! Le van szalagolva, hogy mégsem. Neonkabátos ürge sehol…
5. Amikor felbukkan az első pótló és üresen elmegy, nyilvánvalóvá válik, hogy egy utcával lejjebb, a templom mellett áll meg egy ideiglenesen kihelyezett oszlopnál, amit semmi, de semmi, de semmi nem jelez, hogy az ott létezik.
6. Ezt meglátva a tömeg nekiindul, pirosban, mindenen keresztül az átszállóhely felé (jelen van két gyalogos rendőrjárőr is).
7. Buszra felszállunk. A vezető nem érti, hogy miért siet ennyire mindenki, hiszen néhány percenként jön a következő. Vezetőbácsi mindezt nem tudja…
