Különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolják azt a 42 éves férfit, aki tavaly márciusban, a vita hevében halálra verte ismerősét egy asztallábbal. Ha bűnösnek találják, tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják.
A Fővárosi Főügyészségség pénteken részleteket közölt a csaknem másfél évvel ezelőtt történt bűncselekményről. Eszerint a két férfi között egy nő miatt mérgesedett el a viszony, vagy ahogy fogalmaznak, “az ugyanazon nőhöz fűződő kapcsolatukból adódó konfliktus okán”. Emiatt többször is veszekedés robbant ki közöttük.
A két férfi a tragédia idején egy IV. kerületi lakásban vitatkozott, ahol az áldozat aznap többször is megjelent. Éjfél körül a vádlott észrevette, hogy ismét “vendége” van, aki kezében egy fadarabbal érkezett. Ekkor felkapott egy asztallábat, amelyet egyébként – önvédelmi célból – rendszeresen magánál hordott.
Az ittas áldozat belépett a lakásba, ahol először hangos szóváltás, majd dulakodás alakult ki közte és a szintén ittas haragosa között. Verekedés közben a hívatlanul beállító férfi a faléccel egyszer, kis erővel megütötte ellenfelét a homlokán. Erre válaszul a másik férfi is lesújtott, ám ő olyan erővel, hogy ismerőse elveszette az eszméletét és a földre zuhant.
A vádlott ekkor – a már védekezésre képtelen állapotban levő – férfit az asztallábbal még legalább tízszer nagy erővel megütötte. Az áldozat a helyszínen belehalt sérüléseibe.
Mi van a háttérben?
Két férfi öli egymást egy nőért – a szaporodásért folyó küzdelem bármilyen barbárnak tűnik, az állatvilágban genetikai alapú jelenség.
Minden olyan szaporodás esetén, ahol a hím és a nőstény, két különböző sejtje olvad össze, s amikor a szaporodás eltérő „odaadást”, befektetést követel meg a felektől (azaz pl. a rengeteg hímivarsejtre csak egy női ivarsejt marad), küzdelem alakul ki. A küzdelem vagy szelekció lehet az azonos neműek közti, vagy a hím-nőstény közti harc. Az emlősöknél általában a hím tesz bele kevesebbet a szaporodásba: minél több helyre akarja szétszórni a genetikai üzenetét, verseng a többi hímmel, míg a nőstény, akit a terhesség és az utódgondozás is terhel inkább választ, válogat. (A mormon tücsöknél fordított a helyzet, a hím egy óriási, proteinben gazdag „bonbonban” nyújtja át a hímivarsejtet a sok petével rendelkező nősténynek, amely ezt megeszi. Mivel itt a hímivarsejt száma limitált, a nők versengenek a férfi tücsökért.)
A szexuális versengés fajtái közt van az aktus előtti és utáni fajta, utóbbi az oroszlánok sajnálatos gyakorlata is, amikor a hím megöli az előző hímtől született kisoroszlánokat… És a hímek sem csak az összecsapásban tudnak küzdeni egymással: van gyorsasági szelekció (aki korábban fedezi fel a nőstényeket, azé a pálya), és kitartásos (aki a legtovább tud szexuálisan aktív maradni, az viszi el a genetikai pálmát).
A hímek harca az állatoknál ritkán végződik halállal, de az elefántfóka vagy a mongol futóegér hímjeinek összecsapása sokszor torkollik ide.
