A kerecsensólyomra korábban – az úgynevezett LIFE program miatt – műholdas nyomkövetőt szereltek, így derült fény az esetre. Az eszköz riasztotta a szakembereket és elvezette őket a tetemekhez. Az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi eszköz (LIFE) program projektvezetője elmondta, az elpusztult öreg hím madár egy bekamerázott fészekhez hordta a táplálékot, a tojóhoz, aki így ott fogja hagyni a fészket, és a tojások nem kelnek ki. A fokozottan védett kerecsensólyom természetvédelmi értéke egymillió forint.
Fidlóczky József szerint a vadásztársadalomban sokan azt hiszik, hogy azért nincs apróvad, mert sok a ragadozó. Pedig mindez nem igaz, egyebek mellett ezt akarták bizonyítani bekamerázott kerecsensólyom-fészekkel. Szerették volna megmutatni, hogy a ragadozó alapvetően mezei rágcsálókkal táplálkozik.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A magyar vadászterületeken jelentős problémát okoz a ragadozó madarak ellen irányuló szándékos mérgezés, ami nem csak rájuk, de a háziállatokra, és adott esetben az emberekre nézve is veszélyt jelenthet. A projektvezető emlékeztetett arra, a most futó, második kerecsensólyom-védelmi LIFE projektben került több sólyomra GPS-szel felszerelt nyomkövető, amelynek egyik célja éppen a veszélyeztető tényezők felderítése.
Egy most indult másik LIFE projekt a mérgezések megszüntetését tűzte ki célul. Ennek részeként több tucat parlagi sasra kerül fel jeladó, pontosan azért, hogy gyorsan és hatékonyan fel lehessen deríteni a mérgezéses eseteket.
Gilly Zsolt, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője elmondta, a rendőrégen feljelentést tettek ismeretlen személy ellen, és a nyomozás már megkezdődött.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szintén pénteken közölte, hogy három rétisast mérgeztek meg a park területén: egy elpusztult, kettőt a fővárosban, az állatkertben ápolnak. A nemzeti park arról is beszámolt, hogy az elmúlt hónapokban – a szerdán megtalált sasokon kívül – több ragadozó madarat is megmérgeztek a Balaton-felvidéken.
