Az ifjú támadók szabályosan kivégezték áldozataikat a soproni lőtéren. Az egyik férfit négy, a másikat három lövéssel ölték meg – derült ki a rendőrség sajtótájékoztatóján. A 18 és 19 éves gyilkosok nem először léptek a bűn útjára. „Pályafutásukat” tavaly kezdték, raboltak, loptak, házakba, iskolákba törtek be.
A fiataloknak egyébként rendezett családjuk van, leérettségiztek, és együtt folytatták az iskolát. Egyikük öt nyelven beszélt. Sőt, közülük egyvalaki kimondottan jómódban élt. Szerette szórni a pénzt, kaszinózott, mindenhová kocsival járt, elmondása szerint havonta legalább 70-80 ezret költött csak tankolásra. A rendőrségen elmondták, a fiatalra jellemző volt, hogy meglopta szüleit, rokonait, de gyakran még a barátait, barátnőjét is.
A fiúk azért akartak fegyverhez jutni, hogy további bűncselekményeket kövessenek el. Azt is pontosan tudták, ezért ölni fognak. Terveik szerint „csak” a lőtér vezetőjét akarták lelőni, ám arra nem számítottak, hogy valaki más is felbukkan. Ennek ellenére egy pillanatig sem tétováztak, őt épp olyan kíméletlenül végezték ki, mint a másik áldozatot. Kiszemeltjüket figyelmeztetés nélkül lőtték le. A nyakát, fejét, arcát érte találat. És bár a lőtér vezetője már nem mozdult, az egyik fiú negyedszer is elsütötte a fegyvert.
A másik áldozatot sem figyelmeztették, ahogy meglátták, tüzet nyitottak. Az első lövést ugyanaz a fiú adta le, aki előtte az utolsót is, majd miután áldozata ekkor még nem halt meg, vele lévő jómódú társa fél térdre ereszkedett, és hátulról lelőtte a menekülő, vérző férfit, aki csupán azért ment a lőtérre, mert lőszereket vitt oda. Ő három golyót kapott, az utolsóval – csakúgy, mint ismerősét – lényegében kivégezték. Mindeközben 13 éves lánya a kocsiban várakozott. A harmadik tettes ugyancsak kint volt, neki az volt a dolga, hogy figyeljen.
A képre kattintva galéri nyílik
Fotó: MTI
A második áldozat azt mondta gyermekének, csak pár percre ugrik be, addig várja meg. Eltelt másfél óra, de nem jött vissza. A lány nem ment be utána, mivel apja megkérte rá, de felhívta az édesanyját, hogy jöjjön érte. Az asszony a helyszínre ment, és körbejárta a lőteret is, hátha szerettük előkerül, de sehol sem találta. Azért nem vette észre a holttesteket, mert a gyilkosok mindkét áldozatukat egy-egy paraván mögé rejtették, távol egymástól.
A nő az esti órákban már igencsak aggódott, ezért szólt ismerőseinek, hogy menjenek vissza a lőtérre. Ekkor találták meg a két férfit. Az ügyön negyven nyomozó dolgozott, az éjszaka körülbelül kétszáz embert hallgattak ki. A várost hermetikusan lezárták, a gyilkosokat nagy erőkkel keresték.
Kiderült, a támadók a helyszínről három fegyvert, 650 lőszert és 70 ezer forintot vittek el. Sőt, egyik áldozatuk tárcáját is elvették, pedig mindössze 500 forint volt benne. A rendőrök alig tíz óra alatt elfogták őket. Vesztüket részben az okozta, hogy eltűntették a lőtérnaplót – amelybe egyébként álnevet írtak – emiatt a nyomozók sejtették, olyanok állhatnak a gyilkosságok mögött, akik már korábban is jártak a lőtéren. A kör egyre szűkült, és végül eljutottak a három fiatalhoz. Már az éjszaka kiderült az is, hogy egyiküket látták a környéken mászkálni.
A gyilkosok megpróbáltak alibit biztosítani maguknak, ezért miután egyikük testvérének üresen álló lakásában elrejtették a zsákmányt, elmentek egy helyi kaszinóba, játszottak és többekkel beszélgettek is. Részben azt a pénzt szórakozták el, amelyet a lőtérről vittek el.
Másnap reggel iskola előtt is találkoztak. Rájöttek, a lőszer egy részét semmire sem tudják használni, mivel nem volt olyan fegyverük, amelybe azok jók lennének, ezért megpróbálták elégetni azokat. Hamar rájöttek, hogy ez rossz ötlet mert túl veszélyes, ezért mindet a patakba szórták. Az egyik áldozat mobiltelefonja is náluk volt, ezt széttörték, és a lakás közelében lévő csatornába dobták. A rendőrök kettejüket reggel, az iskolából állították elő, és nem sokkal később a harmadik fiú kezén is kattant a bilincs.
A fiatalok részleges beismerő vallomást tettek. A gyilkosok tettükért akár egy életre rács mögé kerülhetnek.
Az Országos Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján beszéltek az áldozatokról is. Mindketten rendes, becsületes emberek voltak. A lőtér vezetője még polgárőrként is közreműködött. Családos emberek voltak, gyermekeket neveltek.
