Kovács Tamás bíró az ítélet indokolásakor kiemelte: arányos szankciót szabtak ki, mivel nem mindennapi büntetést mértek egy nem mindennapi ügyben az egykor a megyei rendőr-főkapitányságon dolgozó férfira. A fellebbviteli tanács ítélete annyiban tér el a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság által tavaly februárban első fokon kiszabottól, hogy – kimutatható jövedelem híján – nem ítélte 200 ezer forintnyi pénzbüntetésre a szökésben lévő vádlottat. Ugyanakkor úgy rendelkezett, hogy az eljárás alatt lefoglalt 200 ezer forintot számítsák be a félmilliós vagyonelkobzásba. Kovács Tamás szerint ez megegyezik azzal az összeggel, amelynek átvételét az exrendőrre bizonyították.
A tárgyalás alatt a védő egyebek mellett azt kifogásolta, hogy ügyfele egyes, a nyomozás idején tett vallomásait első fokon nem kellő súllyal vették figyelembe, valamint nem foglalkoztak azzal, mit tartalmaztak a kivitt iratok. Megjegyezte: az ügyfele terhére rótt egyik dokumentum olyan ügyben született, amelyben később vádemelés nélkül zárták le a nyomozást.
Majoros Gábor ügyész ezzel szemben arról beszélt, hogy ötvenmillió forintnál nagyobb értékre elkövetett csalás vádlottját segíthették a kivitt adatok, az pedig kémfilmekbe illő forgatókönyv, hogy a rendőr egy pillantás alatt memorizálta, majd később leírta az anyagok tartalmát. Hangsúlyozta: a vádlott több alkalommal csempészett ki iratokat, az ilyen tettek pedig alkalmasak arra, hogy megingassák a rendőrségbe vetett bizalmat.
