A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint Kiss Ernő 2007. november 23-án hajnalban a XIII. kerületi Petneházy utcában ittasan nekihajtott gépkocsijával egy ott parkoló autónak olyan nagy erővel, hogy több másik autó is megsérült. A vád szerint a rendőr tábornok azt a valótlan tartalmú jelentést tette felettesének, Tóth Gábor budapesti rendőr-főkapitánynak, hogy a gépkocsit ellopták. Az ügyészség ittas járművezetésért és hatóság félrevezetése miatt emelt vádat. Kiss Ernő a baleset helyszínéről felhívta egyik munkatársát, egy rendőr alezredest, aki a vád szerint elhatározta, hogy hivatali helyzetével visszaélve segít a tábornoknak kibújni a felelősség alól. A baleset helyszínén intézkedő két rendőrjárőr a vád szerint ugyancsak segédkezett ebben.
A Fővárosi Bíróság büntetőtanácsa úgy látta, hogy Kiss Ernő bűnös mind a két vádpontban és ezért elítélte. Azt a rendőr alezredest, aki segített volna a történteket eltussolni, hivatali visszaélésért 5 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A két fiatal rendőrjárőrt próbára bocsátották.
Az ítélet szóbeli indoklásakor Kővári Tibor bíró kiemelte: a bíróság úgy ítélte meg, hogy Kiss Ernőnek az a védekezése, miszerint nem ő, hanem a hasonmása vezette a balesetet okozó autót, elfogadhatatlan. Ugyancsak abszurdnak találta a Fővárosi Bíróság azt is, hogy – ahogyan Kővári Tibor bíró fogalmazott -, Magyarország egyik vezető rendőr főtisztjének nem jut eszébe rendőrt hívni, amikor szolgálati autója állítólag eltűnik. Tehát a bíróság nem fogadta el azt a védekezést sem, hogy nem Kiss Ernő vezetett, hanem egy autótolvaj, aki le akarta járatni a tábornokot.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosbításért, a védők és a vádlottak pedig felmentésért fellebbeztek.
