Közélet

Az AK-47-es és a biztonsági őr

A tegnapi postban olvastam a hozzászólások között az „Én ilyet még nem tapasztaltam, velem mindig rendesek, ez tuti kamu” tartalmú hozzászólásokat. Örülök, hogy vannak olyan emberek, akik számára csak az valós, amit tapasztalnak és látnak. Én is sokáig azt hittem, hogy Budapest egy nagyon szép, tiszta város, amíg ki nem mentem az utcára.

Kedves BKV-val közlekedő utastársaim!

Mindig megrökönyödve olvasom, hogy milyen embereket vesznek fel a BKV soraiba, de igazán csak akkor hittem el, mikor saját szememmel láttam. Hadd osszam meg Veletek az alábbi történetet, csak hogy szórakoztassalak, tanulság az nincs:

Ma este 6 óra előtt pár perccel volt szerencsém felszállni a 3-as villamosra az Örs vezér terén. A Gubacsi út felé utaztam. Már akkor feltűnt, hogy az egyik utas nagy hangon, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal szídja a mellette ülő nőt. Egyértelmű volt az “elmondottakból”, hogy ismerősök, esetleg rokonok. Arrébb mentem, nem akartam beleszólni a családi perpatvarba.

A jelenség a szokásos, mindenki úgy csinál, mintha nem figyelne, de igazából az egész kocsit feszélyezi a jelenet, mégse szólnak egy szót sem. Egy megállóval később elkezdte pofozgatni(!) a nőt, aki nem védekezett. Kb. 1 perc után (szégyellem, hogy csak akkor) odaléptem hozzá, és megkértem, hagyja abba. -Addig folyamatosan ütötte, nem erősen, de az arcát.-

Erre ő pedig megkért, hogy mutassam fel a jegyemet. Ekkor vettem csak észre, hogy a jól ismert, sötétkék ing, bordó nyakkendő párosítást viseli! Ezek szerint a BKV, vagy inkább a Discreet Security alkalmazottja.

Mondtam, hogy rendben, de ha már itt tartunk, ő is igazolja, hogy van erre jogosítványa. Megmutattam a bérletemet, meg is vizsgálta, majd -sajnos- nagyon gyorsan felmutatott egy gyűrött, de felismerhető azonosító igazolványt a fényképével, és sikerült is elcsípnem az azonosító számát is (vagy egy részét). Az igazolványon szerepelt a Disc. Sec. neve.

Ezek után persze engem szidalmazott, nagy hangerővel, de jóval visszafogottabb formában (érdekes módon nem trágárul de azért számos fenyegetés elhangzott).

Pl. amikor megkértem, viselkedjen végre kulturáltan, velem ne ordítson, Ak 47-est emlegetett. Sajnos a nevét többszöri kérdésre sem volt hajlandó elárulni. (Hacsak a rendkívül szellemes Che Guevarát vagy a Kovács Istvánt nem fogadjuk el.)

Velem együtt az Éles saroknál szállt le, de nem engem követett, gondolom, a környéken lakik. A járdaszigeten kifejtette, hogy széttépet a kutyáival, illetve, ha kialussza magát, “kinyír”. Ne is jöjjek erre többet, mert végem, stb. Mivel látta, hogy nem igazán ijesztett meg, a négysávos út másik oldaláról még átordított, hogy rendezzük le itt és most. Úgy gondoltam, ha már kulturált viselkedésre szólítottam fel, nem megyek át pofozkodni.

Ha tanulság nem is, egy-két érdekesség azért akad:

– utastársaim nem tettek semmit [nyílván nem olvassák a blogot :-)]
– az inzultált nő végig meg se mukkant
– az “úriember” többször utalt rá, hogy volt börtönben (nem világos, hogy lett így belőle biztonsági őr?)

Írtam egy mailt a BKV-nak (leírtam a “jelenséget”, a személyleírását, stb.), kíváncsi vagyok.

További balesetmentes közlekedést kívánok!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik