Sok féle utasról írtunk már. Bemutattuk nektek a
villamoson dohányzó és a
szemtelen bliccelő utast is. Itt a nyár, jön a meleg, és sajnos ezzel együtt jönnek a büdös nyári utazások is, ebbe tekinthettem bele tegnap, azaz vasárnap a 7-es buszon és a 23-as busz Szabadkai úti megállójában. A gyengébb gyomrú olvasók figyelmét felhívom, hogy gusztustalan képek, gusztustalan magyarázatok találhatók ebben a postban.
Történt ugyanis, hogy Albertfalváról a Móriczra vitt az utam. Villamos helyett a 7-es buszt választottam, mert gyorsabb, és siettem. Az első ajtónál szálltam fel, ahol az első egyes ülésben már egy kedves utas aszalódott a melegben, a napon. Szaga egészen a csuklóig elért, menekültem a szag elől, ezért a hátsó 4-es ülésbe ültem le. Miután leültem megpróbáltam kinézni az ablakon, és az alábbi (már lassan megszokott) kép fogadott:
Aki nem ismerné fel, ez egy szép nagy zsírfolt. Sajnos még mindig nem tartják fontosnak egyesek, hogy tisztálkodjanak, és hogy megmossák a hajukat. Ami a legszörnyűbb az, hogy a hajukban lévő zsírt még az ablakon is szétkenik. A második képen az utolsó ajtó melletti üvegtábla látható.
A második élményem este volt, amikor a címben szereplő 23-as buszt vártam. Jóval az indulási idő előtt kiértem, mert vasárnap szeretnek hamarabb elmenni ezek a buszok. Hát nem így lett. A busz a 13 perces menetidő alatt 15 perc késést szedett fel (azaz a menetidőt megduplázta). Mikor már láttam, hogy a busz nem fog megérkezni, gondoltam leülök a pavilonba, ahol pedig ez a kép fogadott:
Aki ezt sem ismerné fel: ez a Gyros egy nem elterjedt formája. A kedves utas biztos sokat piált, mert a Gyros szabályos patakot alkotott még a Soroksári úton is.
