Jelenleg a Költségvetési Tanács az egyetlen olyan – a legjobb nemzetközi gyakorlatoknak is megfelelő – magyar intézmény, amely képes a közjó szolgálatában gyorsan és megalapozottan, célzat és részrehajlás nélkül szakértő elemzést adni a gazdasági folyamatok és a parlamenti döntések költségvetési hatásáról – írta a Figyelőnetnek küldött levelében Kopits György.
Matolcsy György múlt héten a FigyelőNetnek azt mondta, hogy a Költségvetési Tanács (KT) nem működik megfelelően, ezért kell átalakítani. A miniszter szerint a testület például nem vette észre “az idei költségvetésben tátongó 5-700 milliárdos lyukat”.
A nemzetgazdasági miniszter az interjúban megemlítette azt is, hogy a KT 2010-re 0,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált, holott a gazdaság bővül, így mindez a miniszter szerint azt jelenti, hogy újabb 150-200 milliárd forintot nézett el a testület.
Kopits György levelében hangsúlyozza: a Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár által vezetett tényfeltáró bizottság – csakúgy, mint a Költségvetési Tanács – a Matolcsy György által közölt nagyságrend alig több mint felére becsülte az idei többlethiányt a nyár közepén.
Hozzáfűzi: az idén meghozott, egyenlegjavító intézkedések egy részének tényleges költségvetési hatása érdemben elmarad attól, amit a kormány az egyes intézkedések meghozatalakor hivatalosan várt, ezenkívül mind az előző, mind a jelenlegi kormány idején születtek olyan döntések, amelyek kedvezőtlenül érintik a költségvetési egyenleget.
Példaként említette a távhő áfakulcsának csökkentését, a vagyonadó alkotmánybírósági eltörlését, vagy a társasági nyereségadó kulcsának részleges csökkentését. A Költségvetési Tanács elnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy a testület már 2009 augusztusa óta folyamatosan jelezte, hogy a GDP növekedési üteme magasabb lesz, mint azt a kormány várja.
Kiemelte azt is, hogy a KT ezenkívül “mindenki mást megelőzve” nevesítette a 2010-re tervezett költségvetési egyenleg megvalósíthatóságában rejlő kockázatokat. Az állami vállalatok, az állami garanciák beváltása, az önkormányzatok, a munkaerőpiaccal kapcsolatos kiadások mind abba az irányba mutattak, hogy az egyenleg a GDP legalább 1 százalékával is rosszabb lehet annál, mint amit az akkori kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat tartalmazott.
AJÁNLOTT LINKEK:
