Üzleti tippek

Lejárt tartozás: egyre többen választják az egyszerűbb behajtást

Bruzák Noémi / MTI
Bruzák Noémi / MTI
Csaknem 460 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások miatt Magyarországon, 20 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek száma azonban még elmaradt a koronavírus-járvány előtti 2019-es szinttől. A fizetési meghagyások kibocsátásának túlnyomó többségét a követeléskezelők és a közszolgáltatást nyújtó társaságok – például tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hangsúlyozza, aki nem ért egyet a fizetési meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás miatt végrehajtás indulhat vele szemben. Tavaly csökkent azok aránya, akik vitatták a követelést.

A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénztartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget. Ezzel az eljárással – szemben egy peres eljárással – már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, legyen szó magánszemélyről, cégről vagy akár társasházról.

3 millió forintot meg nem haladó követelések esetén nem is lehet közvetlenül peres eljárást indítani, hanem ezzel az eljárással lehet behajtani a követeléseket, míg 3 és 30 millió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható.

Az egyszerűbb megoldás vonzerejét jól mutatja, hogy tavaly 6.240 olyan 3 millió forintot meghaladó tartozás ügyében indítottak fizetési meghagyásos eljárást, amelyben a bírósági pereskedést is választhatták volna.

2020-ban a járvány hatására több mint 100 ezerrel csökkent a kibocsátott meghagyások száma az előző évhez képest. Tavaly már 20 ezerrel több, pontosan 459.833 eljárás indult.

Kismértékben csökkent viszont az ellentmondások száma: míg 2020-ban a követelések 6 százalékát vitatták a kötelezettek, tavaly 5,5 százalékát. Ezekben az esetekben a fizetési meghagyásos eljárás jogosultja dönthetett arról, hogy lemond a követeléséről vagy bíróságon, peres eljárásként folytatódik az eljárás.

A követelt tartozások 95 százaléka tavaly is 10 ezer és 3 millió forint között mozgott. Nem változott az évek óta megszokott trend, hogy az eljárások több mint háromnegyede három munkanap alatt lezárul, vagyis a közjegyző a kérelem beérkezése után három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Csak mintegy két százalékuk nyúlik ennél tovább, jellemzően azért, mert a hiányos kérelmek miatt hiánypótlásra van szükség, vagy mert papíralapon zajlik az eljárás.

A fizetési meghagyások több mint 90 százaléka emelkedett jogerőre, ezekben az esetekben a címzett nem vitatta a követelést, így az végrehajthatóvá vált. Az elrendelt végrehajtások száma több mint 8 százalékkal nőtt tavaly, összesen 370 ezer végrehajtás indult fizetési meghagyás alapján.

Ha fizetési felszólítás érkezik, át kell venni

Ha fizetési meghagyást hoz a postás, mindenképp vegyük át a levelet, a legrosszabb megoldás az, ha nem foglalkozunk vele. Ha ugyanis másodszorra sem vesszük át a küldeményt, a fizetési meghagyást 5 munkanapon belül kézbesítettnek tekintik. Amennyiben nem értünk egyet a követeléssel, például, mert rossz összeg szerepel benne, vagy időközben már rendeztük a tartozást, ellent kell mondanunk az eljáró közjegyzőnél – emelte ki dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Ellentmondani szóban bármelyik közjegyzőnél, postai úton pedig annál a közjegyzőnél lehet, aki a meghagyást kibocsátotta. A jogi személyek és az elektronikus ügyintézésre köteles személyek viszont kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat. Erre a fizetési meghagyás kézhezvétele után 15 napig van csak lehetőség, utána a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik.

Ha a címzett a határidőn belül nem vitatja a követelést, úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást. Amennyiben nem ért egyet a követeléssel, és időben eljuttatja az ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnek, az eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik.

Ellentmondani azonban csak akkor érdemes, ha alaptalan vagy túlzott a követelés, a tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb biztosan rendeznünk kell. Emellett a bírósági eljárás költségeit és a késedelmi kamatokat is ki kell fizetnünk, ha elveszítjük a pert. Ha a követelés jogos, de nem tudjuk rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes a közjegyzőtől fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérnünk – tette hozzá az elnök.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik