Egy asztalost is megpumpolhat az agrárkamara

Rámenős a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), ha tagszerzésről, pénzbeszedésről van szó. Pedig tavaly azt mondta Győrffy Balázs elnök, hogy csak az fizessen tagdíjat, akinek kell. A rámenősség abban áll, hogy

időről időre kiszűrik azokat a vállalkozásokat, amelyek valaha bejelentettek valamilyen mezőgazdasági tevékenységet. Akit megtalálnak, azt taggá nyilvánítják, és kivetik rá a tagdíjat.

Ehhez segítséget is kaptak: 2015-től az agrárkamarai törvény lehetővé tette, hogy a közhiteles adatbázisok használatával szűrjék ki a tagdíjra érett vállalkozásokat.

Tessék fizetni!

Most egy asztalosipari cég keresett meg minket azzal, hogy kirótták rájuk a 10 ezer forintos agrárkamarai tagdíjat, pedig soha nem foglalkoztak erdészeti szolgáltatással. A tagdíjról a levelet január 22-én kapták meg – a dátumnak még lesz jelentősége. Rögtön kapcsoltak: még aznap kivetették a tevékenységi listájukból az erdészeti szolgáltatást, és ezt jelezték is kamarának.

A kft. amúgy 2013 óta létezik, azóta benne volt az ominózus szolgáltatás a tevékenységi jegyzékükben. A cégvezető élt a gyanúperrel, hogy azért most akadhattak horogra, mert jogkövető vállalkozásként regisztrálták magukat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál a faanyag-kereskedőknek kötelező nyilvántartásba (EUTR) a tavaly január végi határidőig.

Az asztalos szerint a NAK úgy jutott újabb megkopasztandó vállalkozások listájához, hogy a Nébih-től kaphattak fülest. Tény, hogy a kamara 2017 végén közhiteles adatok alapján „frissítette tagjegyzékét”, és – mint hangsúlyozták, törvényi felhatalmazás alapján – a Nébih-től is igényelt adatokat. Viszont azt állítja a kamara, hogy külön az EUTR-rendszerről nem kértek adatokat, és annak nyilvántartásáról nem rendelkeznek információval.

Véletlenül jött késve a levél?

A kft. vezetője azt is gyanítja, hogy a levél nem véletlenül érkezhetett meg január 22-én, hanem ez egy „ravaszul megtervezett” dátum volt. Ugyanis csak az mentesülhet biztosan az adott évi tagdíjtól, akinek 15 napnál rövidebb ideig van bejelentett agrártevékenysége.

A NAK egyszerre küldte ki minden új tagnak a levelet, így azt nagy valószínűséggel senki nem kapta meg 15-e előtt. Vagyis a vállalkozások feltehetően csak január 15 után szerezhettek tudomást arról, hogy tavaly óta agrárkamarai tagok, és így a 2018-as díjat is elő fogják nekik írni.

Hacsak nem kínálnak megint menekülőutat azoknak, akik hivatalosan töröltetik a nem gyakorolt agrártevékenységet.

• Hogy az érintettek mentesülhetnek-e a 2018-as tagdíjbevallási és fizetési kötelezettségük alól, arról a május közepén sorra kerülő küldöttgyűlés dönt majd.
• Akit azonban tavalytól nyilvánítottak taggá, annak egy évi tagdíjat akkor is be kell fizetni, erősítette meg a kamara.

Tavaly egyébként július 31-ig volt lehetőség kérvényezni a tárgyévi díj eltörlését, de ugye akkor még az asztalos kft.-nek fogalma sem volt róla, hogy kamarai taggá nyilvánítják.

Felvetődik a kérdés:

A kamara vajon miért nem úgy időzíti a taggá nyilvánításokat, az arról szóló értesítések kiküldését, és a tagdíjmentesítési határidőt, hogy akik soha nem foglalkoztak agrártevékenységgel, azoknak tényleg ne kelljen tagdíjat fizetniük?

Úgy tűnik, erre nincs szándék.

Több kamara is sarcolhat

Asztalosunknak ráadásul most egyszerre két kamara is tartja a markát. Ugyanis az iparkamarához is be kellett fizetnie az 5000 forintos kamarai hozzájárulást.

A NAK megerősítette, hogy egyszerre két kamara is sarcolhat. Sőt.

Mint írták, előállhat olyan helyzet, hogy

• miközben valaki a NAK tagja (az agrárkamarai törvény alapján) és fizetnie kell a tagdíjat, aközben
• az iparkamara felé is köteles lehet kamarai hozzájárulási díjat fizetni (a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján), továbbá
• ha az iparkamarába tagként belépett (ez önkéntes), akkor a tagdíjat is le kell perkálnia.

Kiemelt kép: A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara első szolgáltató központja Hajdúböszörményben 2016. december 15-én, az átadás napján.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI