Egyes kutatások szerint az emberek 85%-a problémásnak találja a hagyományos irodai figyelem-összpontosítást. Ezt támasztja alá a Leitz felmérése is, mely szerint az alkalmazottak 35%-a több időt töltene az irodán kívül kizárólag azért, hogy hatékonyabb munkát tudjon végezni.
Hatékonyság vs. hagyományos munkakörnyezet
Az irodában töltött munkavégzéssel kapcsolatban általában az az egyik alapvető probléma, hogy a legtöbb embertől elvárják, ugyanabban az időben dolgozzon. Ez pedig nem feltétlenül egyezik meg azzal az időszakkal, amikor a legenergikusabbnak és a legproduktívabbnak érzi magát. Napjainkban a legtöbb munkavállaló 9-től 17 óráig tartó műszakban dolgozik, azonban minden ember más és más napszakban a legaktívabb.
Az irodaszergyártó cég legújabb felmérése szerint például a megkérdezettek döntő többsége, 65%-a nyilatkozta azt, hogy reggel nyolc és dél között a leghatékonyabb, és mindössze 35% állította, hogy más időpontokban teljesít a legjobban.
A University of California kutatása kimutatta, hogy egy átlagos amerikai dolgozó munkavégzését három percenként kénytelen megszakítani, majd ezt követően körülbelül 23 percet tölt azzal, hogy visszaállítsa az összpontosítás és a motiváció korábbi szintjét.
Mindezeket figyelembe véve a munkavégzés hatékonysága szempontjából munkaadói és munkavállalói oldalon is erős érvek szólnak amellett, hogy az ember saját maga ossza be a napját, és azokat a feladatokat, amelyek összpontosítást vagy kreatív ihletet kívánnak, abban az időpontban és olyan helyszínen végezze el, amely a legmegfelelőbb számára.
Alternatív munkahelyek
Ma már egyre nő az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek pedig éppen azt a szabadságot nyújtják a munkavállalóknak, hogy akkor dolgozzanak, amikor a leginkább kedvük van hozzá – és ott, ahol szeretnék.
A változatosabb környezet és az irodán kívül töltött idő kétségkívül előnyére válik egy átlagos dolgozónak – és nem csak azért, mert segíti a gondolkodását. Bizonyított tény, hogy azok, akik nem egy központi irodába járnak be dolgozni, általában véve elégedettebbek, mint irodához kötött kollégáik, ezen kívül kevesebb stressz is éri őket, és hatékonyabban tudnak dolgozni.
A dolgozó nem „lóg”, ha nincs bent az irodában – munkaadói oldal
Előnyök:
- alacsonyabb irodabérleti költségek
- elkötelezettebb munkaerő – kevesebb kilépés
- kevesebb hiányzás
- hatékonyabb munkaidő kihasználás – magasabb termelékenység
- a vállalat nagyobb megbecsülése, jobb munkaadói imidzs
Hátrányok:
- magasabb képzési költségek
- a munkahelyek kialakításának magasabb költsége
- több kommunikációs kiadás
- tisztázatlan munkajogi kérdések
- adatvédelem
A cég nem felejt el, ha nem vagyunk bent – munkavállalói oldal
Előnyök:
- kevesebb közlekedésre fordított idő és pénz, illetve kevesebb közlekedéssel járó stressz
- nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban
- kevesebb megszakítás a munkavégzés során
- jobban összeegyeztethető családi élet és munka
- javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség
Hátrányok:
- a munka és a magánélet határainak elmosódása, túlterheltség
- gyengülő emberi és szakmai kapcsolatok – az elszigeteltség érzése nő
- kevesebb munkahelyi információ, félelem a lehetőségekről való lemaradástól
Fentieket figyelembe véve kétségkívül akkor dönt jól egy cég, ha él az irodán kívüli munkavégzési lehetőségek biztosításával, és megfelelő egyensúlyt teremt a hagyományos irodai munka, valamint a rugalmas munkavégzés között – összegezte a Leitz.
