„A hazai cégstruktúra tulajdonosi hátterének elemzéséből az látható, hogy az elmúlt 5 évben 2-3 százalékkal csökkent a külföldi tulajdonosok súlya, és ez a tendencia elsősorban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező társaságok körében mutatható ki leginkább” – mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a csökkenés csak az arányokra igaz: a külföldi vállalkozások száma érdemben nem változott, viszont a tisztán hazai érdekeltségű cégek száma jelentősen nőtt a 100 millió forint feletti és az 1 milliárd forint feletti árbevételű társaságok körében is.
Buktatók
A külföldiek súlyának mérséklődése a cégstruktúra számára nem feltétlen jelent pozitív hírt, hiszen a külföldi érdekeltségű társaságok sokkal jobb tőkeellátottsággal és ezáltal stabilitással rendelkeznek, ami sok esetben támaszpontokat jelent az amúgy rendkívül elaprózódott és tőkeszegény hazai cégstruktúrában, márpedig ennek további hígulása nem segíti a hosszú távú stabilitást – tette hozzá az igazgató.
Szerinte a negatívumok között kell megemlíteni, hogy a külföldi tulajdonosok által felvett átlagos osztalék nagyságrendekkel több a hazai tulajdonosok által felvett osztaléknál, és a kivett pénzt (az adók megfizetése után) feltehetőleg kiviszik az országból. A szakértő ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a hazai üzleti etika alacsony szintje mellett léteznek alternatív módszerek az adó optimalizálására és a cégekben keletkezett jövedelmek kivételére.
Az ukránok a második helyre jöttek fel
Az országonkénti bontás is érdekes képet mutat, hiszen a hazai környezetben tradicionális szereplőnek számító Németország és Ausztria szerepe az átlagnál is jobban mérséklődött. A német érdekeltségű cégek száma mintegy 15 százalékkal, míg az osztrák érdekeltségűeké közel 10 százalékkal csökkent az elmúlt 5 évben. A hazai cégstruktúra tekintetében szintén kétséges fejlemény, hogy az ukrán tulajdonosokhoz köthető társaságok száma 40 százalékkal nőtt, és ezzel Ukrajna felkerült a toplista 2. helyére Németország mögé.
Sajnos a tapasztalat az, hogy az ukrán kapcsolatú cégek jelentős része nem valódi gazdasági érdeket tükröz, hanem a cégtemetés egyik ’szürke’ formája – mondta Pertics Richárd.
