A legnagyobb összevont jövedelem tavaly 1,4 milliárd forintot tett ki, ami 200 millió forinttal magasabb az elõzõ évinél, és szinte teljes egészében munkaviszonyból származó bérjövedelembõl keletkezett. Az illetõ emellett 4 millió forintos forrásadós jövedelmet is feltüntetett, így összesen 540 millió forint adókötelezettség terhelte, amivel a legtöbb adót fizetõk rangsorában is az elsõ helyre került.
A legnagyobb forrásadós jövedelem 2010-ben 1,7 milliárd forintot tett ki, azonos az elõzõ évivel.
Az összevont és forrásadós jövedelmeket együttesen figyelembe véve is a legnagyobb forrásadós jövedelmet szerzõ adózó áll az élen 1,7 milliárdos jövedelmével. Az adózó 336 millió forintos adókötelezettségével a hatodik helyet érdemelte ki. A legnagyobb összevont jövedelmet elérõ, és a legtöbb adót fizetõ adózó pedig az összes jövedelem rangsorában a 4. helyen áll.
Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35 százaléka, 2.971 milliárd forint, az összes többi megye részesedése 6 százalék alatti. Az összes fizetendõ személyi jövedelemadót tekintve még nagyobb, 43 százalék a két terület aránya, az 1.477 milliárd forint szja-ból ott keletkezett 634 milliárd forint.
A havonta realizált összevont jövedelem átlagos összege Budapesten a legmagasabb (217.598 forint), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (126.078 forint).
Az éves szintû minimálbér értékének megfelelõ vagy annál alacsonyabb összevont jövedelmet az összes adózó 27,9 százaléka, 1,258 millió adózó vallott be, 88 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Náluk az összes adókötelezettség mindössze 1,9 százaléka keletkezett.
Ez azonban nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti az adóhatóság szerint, mert az összevont jövedelmet feltüntetõk között vannak olyanok is, akik a munkaviszonyból származón kívüli egyéb jövedelmet (adóterhet nem viselõ járandóság, vállalkozói kivét stb.) szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk.
Az adójóváírásnál megjelölt jogosultsági hónapok alapján 434 ezer magánszemély tüntetett fel egész évre vonatkozóan minimálbér alatti (az elõzõ évben 340 ezer) bérjövedelmet.
A minimálbér és 1,5 millió forint közötti éves jövedelmet 1,208 millió fõ, az adózók 26,8 százaléka számolt el, 2,1 százalékponttal kevesebb, mint az elõzõ évben. Õk az összes adókötelezettségbõl 6,7 százalékos részarányt képviselnek.
Az 1,5 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelmet elszámoló 1,288 milliós kör 28,6 százalékos részaránya közel azonos az elõzõ évivel, részesedésük az összes adókötelezettségbõl azonban 27,3-ról 24 százalékra csökkent.
A NAV adatai szerint 3 és 6 millió forint közötti éves jövedelmet 500 ezer – az elõzõ évinél mintegy 21 ezerrel több – adózó ért el, õk az összes adózó 11,1 százalékát képviselik, az összes adóból való részesedésük pedig 1,7 százalékpontos csökkenéssel 30,1 százalékot tesz ki.
Hatmillió forint feletti éves jövedelmet az elõzõ évinél 2 ezerrel több, összesen 156 ezer adózó – az összes adózó 3,5 százaléka – realizált tavaly, ugyanakkor ebben a sávban csapódott le az összes adókötelezettség 37,1 százaléka, ami 4,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
