A lap pénteki számában azt írja: a szakmai egyeztetésen lévő egyedi állami beruházási támogatás szabályrendszerében már nemcsak az árbevétel, a megtérülés, vagy éppen a munkahelyteremtés szerepel hangsúlyosan, hanem az egész gazdaságra gyakorolt jövedelemhatás egyéb elemei is. Az elmaradottabb régiókat az eddigieknél is erőteljesebb pozitív diszkriminációval igyekeznek segíteni – derül ki a lap birtokába jutott tervezetből.
Talán a legnagyobb változás a korábbi – az EKD 2004-es bevezetése óta folytatott – gyakorlathoz képest a magyarországi beszállítói háttérre helyezett hangsúly lesz. Az Orbán-kormány által már tavaly meghirdetett céloknak megfelelően a mostani módosítás is intézkedik erről: az egyik támogatási szempontként a tervezet a „beruházó együttműködése a térségi beszállítói háttéripar fejlesztésében” megfogalmazást használja.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy az első körös beszállítók magyarországi beruházásaikhoz nem kapnak majd támogatást. A tervezet ugyanis kizárja ebből azt a projektet, amely „termelése 80 százalékában már Magyarországon egyedi beruházási támogatásban részesített beruházást szolgál ki”.
Az EKD a jövőben az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt helyez a munkahelyteremtésre: minden kategóriában a duplájára emeli a minimális előírást. Például a feldolgozóipari beruházások, illetve regionális szolgáltató központot létesítő projektek esetében a minimum 10 millió eurós invesztíciónál korábban a nem kedvezményezett régiókban 50, a kedvezményezettekben 25 munkahely létesítését írták elő – a jövőben ennek pontosan a duplájára lesz szükség – írja a lap.
