Mint korábban hírül adtuk, a kormány új kitörési pontnak tekinti a fogászati turizmust, s ezért milliárdos nagyságrendben hajlandó megtámogatni.
Az persze nem volt egészen volt világos, hogy ha maga a szaktárca is példátlan, igazi magyar sikertörténetnek tekinti ezt a szegmenst, miért kell pénzt tolni ide.
Ha rosszmájúak lennénk, azt mondhatnánk, azért, hogy Orbán Viktor fogorvosa, Bátorfi Béla jól járjon. Szárnyra kapott ugyanis, hogy a fogturizmus támogatását célzó egymilliárdos utalás érkezett az ő érdekeltségéhez tartozó Orvosi Turizmus Iroda Zrt. számlájára, amit később maga a címzett cáfolt meg, mondván, még csak a lehetőségről tárgyalnak.
Persze ettől még profitálhat a fogszakma abból, ha a kormány mögé áll. Na de miért nem lelkesedik a fogtechnikusok egy része, köztük az ipartestületük elnöke sem?
Az export jobban fizet
Schulze László elnök azt mondja, ők sokkal jobban örülnének, ha a kormány a fogtechnikai exportot támogatná. Három részre szakadt ugyanis a fogtechnikai gyártás. Az első kettő nem fizet túl jól, de a harmadik, az export viszont igen.
A magyar piac nagyon gyenge a recesszió miatt. A fogak háttérbe szorultak a napi gondok mellett. Az emberek legfeljebb fogat húzatnak, ha muszáj, keveseknek van pénze olyan beavatkozásra (pótlás, stb.) amihez fogtechnikus kell. S mint Schulze László már korábban is nyilatkozta lapunknak: a fogtechnikusok nincsenek igazán jól megfizetve, a hasznot a fogorvos fölözi le.
A külföldről érkező vendégeket kezelő fogászati szegmens igazán jól megy, csakhogy a fogorvos hiába tud több pénzt kérni a külhoni pácienstől, a fogtechnikusnak ugyanannyit fizet, mintha magyar szájba készülne például a fogsor és híd. És ha azt nézzük, a munka nagyobb részét a fogtechnikus végzi. A végeredmény, a látvány, amit eladnak például a külföldi pácienseknek, az ő munkája. Mégsem ő keres vele jól, legalábbis hazai viszonylatban nem.
A fogtechnikusok nem haraptak rá. Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az export viszont biztos nyerő. Háromszor, négyszer annyiért tudják eladni a magyar fogtechnikusok a külföldi fogorvosoknak a munkáikat, mint az itthoniaknak. Időben is rugalmasabbak ezek a munkák, nem kell olyan gyorsnak lenniük, mint a dentalturizmusnál, ahol az iderepült betegeknek korlátozott az idejük.
Vannak még olyan fogászati rendelők is, ahol saját fogtechnikai laborral rendelkeznek, de Schulze László szerint ott sincsenek különösebben megbecsülve anyagilag a kollégák.
Innen nézve rögtön érthető, miért mérsékelt a fogtechnikusok érdeklődése a kormány programja iránt. De van itt még más is.
Féltik az áraikat is
Attól tartanak a fogtechnikusok, hogy még a jelenleginél is kevesebbet kínálnak majd nekik a munkáikért. Ha ugyanis az olcsóság érdekében összefogott, központosított lesz az anyagbeszerzés, akkor nem kizárt, hogy ez vonatkozik majd a fogtechnikai beszerzésekre is.
Erre pedig minden esély megvan Schulze László szerint, hiszen mint mondta, a fogturizmus fellendítésére megalapított Orvosi Turizmus iroda Zrt.-t többek között azzal a céllal hozták létre, hogy jobb erőpozícióból minél kedvezőbb árakat tudjanak kialkudni a fogorvosok, és ezzel is növeljék a hasznukat. Ha pedig sikerül lejjebb törniük a beszerzési árakat, akkor ez a fogtechnikát is érzékenyen fogja érinteni – borítékolta.
Lépni fognak
Ezenkívül Schulze László úgy gondolja, hogy a milliárdos támogatásból a fogtechnikusok egészen biztosan nem fognak részesülni. Az főleg piackutatásra, információs irodák létesítésére, marketingre és reklámra fog elmenni, meg talán a közvetítői díjak fognak lemenni. A rendelőket és a laborokat is minősíttetniük kell majd például, de ehhez sem hiszi, hogy kapnának a jövőben támogatást.
Az exportmunka fellendítéséhez a fogtechnikusok egyébként klasztert szeretnének alakítani (éppen van is hozzá megfelelő pályázat), amelynek alapjait a hétvégi Nemzetközi Fogtechnikus Konferencián fogják lerakni. Ezen az eseményen egyébként az előre meghirdetett előadáslista szerint nem téma a kormány dentálturizmus-programja, ami finoman jelzésértékű.
A kiszolgáló ágazatokat még nem húzza magával
A fogturizmusban érdekeltek lehetnek még az idelátogatókat kiszolgáló turisztikai szolgáltatók, utazásszervezők, szállodák, idegenvezetők, vendéglátósok stb. A kormányzat turizmusfejlesztési stratégiájából azonban az derül ki, hogy ez inkább a jövő zenéje lehet. Mert bármennyire is sikeres volt eddig ez a szegmens, a dokumentum azt írja, hogy az orvosi szolgáltatások igénybevétele miatt hazánkba érkező turisták aránya még nem meghatározó a teljes vendégforgalmon belül.
A Magyar Szállodaszövetségnek (MSZSZ) nincsenek adatai arról, hogy a szállodai forgalomból milyen arányt képvisel a fogturizmus, és ismereteik szerint más sem készített erről felmérést. Emiatt az az álláspontjuk, hogy szükség lenne a fogturizmus fejlesztésének és marketingjének az irányait is meghatározó alapos piackutatásra.
Tudomásuk szerint elsősorban a nyugati határszélen virágzik a fogturizmus, de ott nem meghatározó a szállodai forgalmon belül, mert a betegek egy része ingázik. A nyugati országrészben, Budapesten és a nagyobb gyógyhelyek, városok gyógy- és wellness-szállodáinak egy részében van fogorvosi szolgáltatás, de nincs információjuk arról, hogy a vendégek közül milyen arányban érkeznek kizárólag fogorvosi kezelésre, s hogy ők átlagosan mennyi időt tartózkodnak, mennyit költenek, milyen nemzetiségűek, stb.
A Danubius margitszigeti szállodája több fogászati turizmussal foglalkozó irodával is kapcsolatban áll, saját rendelőjük van, amit bérbe adnak, de ők sem tudtak pontos felvilágosítást adni arról, mekkora náluk a szállodai vendégforgalmon belül a fogturizmus. Nagyságát az elhanyagolható jelzővel érzékeltették.
a ksh a fogturizmusról
A KSH „Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről” címmel 2010 júniusában közzétett kiadványában így jellemzi a piacot: néhány évvel ezelőtt még csupán a nyugat-dunántúli fogászati praxisok kiemelkedő külföldi klientúrájáról szóltak a hírek. Mára egy egész üzletág szerveződött a külföldi betegek kiszolgálására az utazás megszervezésétől, a kezelések és egyéb kulturális időeltöltő programok pontos időbeosztásáig. Azon országokban, ahol a lakosság bizalmának elnyerése körülményesebb és hosszabb időt vesz igénybe, a magyar orvosok praxisokat tartanak fenn, így erősítve azt az érzést, hogy a magyarországi kezelések színvonala és a betegeket váró környezet semmivel sem gyengébb az általuk megszokottnál. Annyi derül még ki az összefoglalóból, hogy egészségturisztikai céllal a vendégek 11 százaléka érkezett hazánkba, de hogy ezen belül milyen arányt képviselt a fogturizmus, arról nem közöltek semmilyen adatot.
