A csütörtökön nyilvánosságra hozott “Út a növekedéshez” című OECD-tanulmány ajánlásokat tesz az idősebbek továbbfoglalkoztatására, a vállalkozásokat érintő szabályozások egyszerűsítésére, a munkajövedelmeket terhelő adók csökkentésére, az oktatási rendszer eredményességének javítására és az állami szektor hatékonyságának növelésére.
Az OECD szerint jövedelemsemleges módon, az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül kell tovább csökkenteni a tb-járulékokat. A közelmúltban végrehajtott adócsökkentéseket inkább a kiadások visszaszorítása, a bázis kiszélesítése és magasabb ingatlanadók alkalmazása révén kell finanszírozni, nem pedig az egyes szektorokra kivetett egyszeri, torzító hatású adókból, illetve a nyugdíjrendszer második kötelező tőkefedezeti pillérének eltávolítása révén.
A jelentés szerint Magyarországon az egyszemélyes és az egykeresős háztartásokat terhelő átlagos adóék mértéke az OECD viszonylatában a legmagasabbak közé tartozik. Ez ösztönzi az adóelkerülést és a feketemunkát, csökkenti a munkaerő-kihasználást. Az adóék arányszám, amely megmutatja, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában.
A tanulmány felsorolja, hogy 2009-ben jelentősen csökkentették a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulékokat. 2009-ben és 2010-ben csökkentették a személyi jövedelemadó-kulcsokat, az idén lépett életbe az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó, illetve a gyermekes családokat megillető adókedvezmény.
A vállalkozásokat érintő szabályozásokkal kapcsolatban az OECD szerint egyszerűsíteni kell a piacra való belépés és az onnan való kilépés jogszabályi feltételeit, és enyhíteni kell a szabályozást a kiskereskedelem és a szakszolgáltatások terén. Tovább kell csökkenteni az árszabályozást a hálózati iparágakban. A szervezet szerint el kell távolítani minden maradék akadályt a telekommunikációs szolgáltatók közötti szabad választás lehetőségének útjából.
A tanulmány megjegyzi, hogy az energiaszektorban a vertikálisan integrált tevékenységek erőteljesebb szétválasztása és az árliberalizáció megtörtént. Privatizálták a Magyar Államvasutak teherszállítási szegmensét.
Az OECD szerint Magyarországon az idősebb munkavállalók számára túlságosan könnyen elérhető rokkantsági járadékok csökkentik az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátáját. A szervezet úgy véli, hogy az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételét a továbbfoglalkoztatást terhelő implicit adókulcsok további csökkentése, valamint a korkedvezményes nyugdíjprogramok fokozatos megszüntetése révén kell ösztönözni, többek között a rokkantsági járadékra való jogosultság feltételeinek szigorításával – a megmaradt képességek hasznosítását és a rehabilitációt állítva előtérbe.
A szervezet a megtett intézkedéseket illetően megjegyezte, hogy 2012-től kezdődően a törvényes nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre emelkedik. Megszigorították a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra és a rokkantsági járadékra való jogosultság feltételeit.
Az OECD úgy látja, Magyarországon nem történt meg a közigazgatás reformja. Gyenge a helyi önkormányzatok közötti együttműködés. A szervezet szerint növelni kell a szolgáltatások költséghatékonyságát. Több ösztönzőt kell biztosítani az önkormányzatok számára a méretgazdaságosság kiaknázásához.
A jelentés megjegyzi, hogy a közigazgatásban csökkentették a létszámot és a költségeket. Törvényeket hoztak a kormányhivatalok elszámoltathatóságának növelésére, valamint az építési hatósági eljárások egyszerűsítésére.
A szervezet szerint a korai specializáció és az, hogy nem kielégítő a tanárok egész életen át tartó képzése, aláássa a középiskolai oktatás eredményességét, a felsőoktatás finanszírozása pedig nem hatékony.
A megtett intézkedések között megemlítik, hogy folytatódott a gyakorlati szakképzést a térségi szakképző központokra és a vállalkozásokra építő szakpolitikai irányzat.
Az OECD szerint növelni kell a romák részvételét az iskola előtti oktatásban, későbbi életkorra kell kitolni a specializációt, és erősíteni kell a tanárképzést. Erősíteni kell a szakképzést is, mégpedig úgy, hogy a képzési szerkezetet jobban össze kell hangolni a munkaerőpiaci igényekkel. A felsőoktatásban tandíjat kell bevezetni, folytatni kell a jelenlegi jövedelemfüggő hitelkonstrukciók továbbfejlesztését, és a gyenge teljesítményt nyújtó felsőoktatási intézményeknek adott támogatás feltételéül kell szabni a gyors teljesítményjavulást.
