A termés háromnegyedét adó vörösből harmad-, a fehér szőlőből negyedannyi termett, mint a korábbi években. A térség legjellegzetesebb borát adó kékfrankos szőlőből körülbelül 30-35 ezer mázsányit szüreteltek, ami az utóbbi évek átlagának a felénél is kevesebb.
A jóval szerényebb mennyiség oka javarészt a megszokottnál hűvösebb, nedvesebb időjárás volt, de gondot okozott az is, hogy megjelent a korábban itt alig károsító peronoszpóra – sorolta a problémákat Taschner István.
Szavai szerint az átlag 17-18 mustfokos termés minősége jó, a borvidék decemberi versenyén a fehérborok már “szinte készek” voltak, a vörösökben még érezhető volt némi nyerseség.
Noha a helyzet akár 30 százalékos áremelkedést is indokolna, határt szab ennek a jó minőségű, ám a magyar ízlésnek kicsit vékony, könnyű olasz asztali borok beáramlása, így várhatóan csak 8-10 százalékkal drágábban tudják eladni a tavalyi szüret eredményét a gazdák – jegyezte meg a hegybíró.
Így viszont, tette hozzá, biztosan veszteségesek lesznek a korábbi években épp hogy nullszaldóval záró gazdaságok, ami sokakat arra ösztönözhet, hogy hagyjanak fel szőlőjük megművelésével. Az 1750 hektáros borvidék területének tizede már így is megműveletlen – jegyezte meg Taschner István. Nagy József, a Hegyközségi Tanács titkára ezt azzal toldotta meg: már érzékelik, hogy elsősorban a hobbiból, vagy más foglalkozás mellett borászkodók állnak le a termeléssel.
Mindketten rámutattak: hátrányt okoz a versenyben, hogy a soproni borvidék gazdaságai átlagban sokkal kisebb méretűek a többiekénél, így nehezebben, vagy egyáltalán nem jutnak be a szupermarketekbe. Ott ugyanis el is fogyna egy-egy gazdaság teljes felhozatala, mire “bemarketingeli” az üzletlánc.
