Kifejtette: a mezőgazdaságot 2010-ben ért árvíz, belvíz és jég okozta károk felmérésével a falugazdászok, illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) munkatársai előreláthatólag január végére végeznek. A kár mértéke az alapul vett áraktól is függ, nem mindegy például, hogy megállapításánál a búza aratáskori árát vagy decemberi piaci árát veszik figyelembe, a kár értéke körülbelül 150-180 milliárd forint lehet – tette hozzá az államtitkár.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) legutóbbi adatai szerint a belvízzel borított terület nagysága az országban 378 ezer hektár volt, ebből 237 ezer hektár szántó. Az MgSzH, illetve az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint december elején még 280 ezer hektárt borított belvíz, s ebből 160 ezer hektár volt szántó. Azaz december első heteiben mintegy 100 ezer hektárral, 35 százalékkal nőtt a belvízzel borított terület nagysága, s ezen belül csaknem 50 százalékkal a szántóterületeké.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke korábban elmondta: a múlt évben a gazdálkodók – a szövetség adatai szerint – mintegy 900 ezer hektáron vetettek őszi búzát. Ez mintegy százezer hektárral kevesebb a szokásosnál, és az előző évinél is. A szaktárca adatai szerint ugyanakkor az őszi búza 1,006 millió hektáron került a földbe, ami 93 százalékos vetési teljesítésnek felel meg.
A búzavetésben mindenesetre jelenleg még a károk nagyságát sem lehet felbecsülni, olyan jelentős mértékben károsodott a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt. Az őszi vetésű búzából most mintegy százezer hektár áll víz alatt. Így az e területen keletkezett károkat még nem lehet felmérni, azzal meg kell várni a tavaszi munkák kezdetét – tette hozzá a GOSZ elnöke.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) honlapján közölt legutóbbi agrárpiaci jelentés szerint nem csak hátráltatta az őszi vetést a csapadékos időjárás, hanem a vetések minősége is rosszabb az ítéletidő miatt, mint egy évvel korábban. Az őszi búza állományok 38 százaléka volt jó állapotban decemberben, szemben az előző évi 57 százalékkal. Az őszi árpa vetések 48 százaléka kapott jó minősítést, míg egy évvel korábban 61 százalék volt az arány.
A gazdálkodók helyzetét nehezíti, hogy bár karácsony előtt a szaktárca adatai szerint 6,964 millió tonna kukorica már a magtárakban volt – ezt a mennyiséget a betakarítandó terület 93 százalékáról, 1,036 millió hektárról törték le a gazdálkodók – mintegy 50 ezer hektár kukoricát még mindig nem sikerült eddig betakarítani a GOSZ adatai szerint. Ez mintegy 15 milliárd forintos kárt okozott a termelőknek – hívta fel a figyelmet Vancsura József.
