A fiatal és komoly vezetői tapasztalatok híján lévő Vitézy kinevezése kapcsán természetesen számos kérdés felvetődhet. A Figyelő is úgy tudja, alkalmasságán sokat lamentált a Fidesz fővárosi vezetése, elsősorban Tarlós István, illetve György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A politikusok azonban az elmúlt években sokat hallgatták, sokat dolgoztak vele, így azt mondták végül: „Próbáljuk meg, adjunk neki egy esélyt!” Ami persze egyik oldalról, azaz a főváros részéről csak egy próba, az a másik oldalról, Vitézy szempontjából létkérdés. Első munkahelyként az ágazat csúcsán kezdeni óriási siker, de a csúcsról általában csak lefelé van út; jobb esetben ereszkedve, rosszabb esetben zuhanva.
Bár Vitézy Dávid képességei és a BKV iránti elkötelezettsége elvitathatatlanok, portréjának a befolyásos értelmiségiekkel és üzletemberekkel tarkított család is része. Vitézy Dávid színes családi háttérrel rendelkezik, amelyben a szülők, vagyis Vitézy László filmrendező és Hankiss Ágnes fideszes európai parlamenti képviselő mellett sok közismert értelmiségi és befolyásos közéleti személyiség is megemlíthető. Így apai ágon a nagybácsi, Vitézy Tamás milliárdos üzletember; a féltestvér, Vitézy Zsófia újságíró, aki jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szóvivője – egyébiránt Orbán Viktor miniszterelnök elsőfokú unokatestvére –; illetve anyai ágon a nagypapa, Erdős Péter, a múlt rendszer ikonikus popcézára. A Figyelő forrásai szerint ugyanakkor a „Vitézy klán” kiemelkedő jobboldali befolyása nagyrészt legenda, és Vitézy Dávid sem használja intenzíven a családi hátteret.
Még kisiskolás volt Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. frissen kinevezett vezérigazgatója, amikor megállt a Fillér utcai lakásuk előtt egy BKV-s autó, hogy elvigye a közlekedési vállalat diszpécserközpontjába. Forgalmi zavar támadt a fővárosban, és mivel a kis Vitézy fejében ott volt az egész BKV-menetrend, a vállalat teljes működése, ezért a kritikus helyzetben segíteni tudott az optimális átszervezés kitalálásában – írja a Figyelő címlapsztorijában.
Azt, hogy a történet, amelyet Vitézy Dávid egyik iskolatársa mondott el, valóban így játszódott-e le, nem tudni, de az biztos: a 49-es busz vonalán felnevelkedett srác élt-halt a tömegközlekedésért. Saját bevallása szerint is szívesen beszélgetett buszvezetőkkel, diszpécserekkel, menetrendeket írt, s 15 éves korára már ismerte a BKV működését.
A hobbi, a hihetetlen motiváltság azóta is megmaradt, így szakmai berkekben igazán megrökönyödést sem keltett, hogy 25. születésnapja betöltése előtt Tarlós István főpolgármester őt nevezte ki az újonnan létrehozandó, a BKV Zrt.-t is felügyelő, BKK elnevezésű közlekedési és parkolási holding vezetőjének.
Tizenöt éves volt, amikor 2000-ben néhány, az Index.hu e témával foglalkozó internetes fórumába írogató „villamosőrült” Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) néven egyesületbe szervezte magát. A BKV 2000-ben ki akarta rúgni egyik, az indexes fórumon aktív diszpécserét, az ő „megvédésére” alakult az egyesület, amelynek egyik deklarált célkitűzése – az üzemtörténet ápolása, régi villamosok felújítása mellett – az volt, hogy minél jobb körülmények között utazhassanak korunk utasai. Vitézy Dávid itt kezdte közéleti aktivitását, az alapítás után két évvel pedig már komoly szerepe volt az egyesületben. Vitézy 2006-tól lett a VEKE szóvivője.
Sokszor nyílt lehetősége a sajtóban, televízióban szerepelni. Legnagyobb akcióját 2008-ban indította, amikor Hagyó Miklós városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes alaposan át szerette volna írni a BKV paraméterkönyvét, méghozzá úgy, hogy közlekedésért felelős munkatársai gyakorlatilag negyven buszjáratot akartak megszüntetni. A változtatás városházi hívei a Műegyetemre szerveztek egy alibi lakossági fórumot, hogy el lehessen mondani, megvolt a társadalmi egyeztetés. Csakhogy a VEKE is kapott meghívót, és az egyesület alaposan rászervezett az eseményre: sajtót, civileket mozgósított. Azoknak a magánembereknek is ment az invitáció, akik az egyesületnek leveleket küldtek. Végül komoly lakossági fórum lett belőle, sajtóval, tévékkel, rádiókkal. Vitézy Dávid alaposan beolvasott a paraméterkönyv-módosítás támogatóinak. Vastapsot kapott, Hagyó Miklós pedig nemcsak a helyszínről vonult el, de végül az átalakítástól is visszalépett.
Tarlós István felkérésére Vitézy Dávid 2007 elejétől 2009 végéig három éven át a BKV felügyelőbizottságának ellenzéki delegáltja volt. Ebben a minőségében „folyamatosan verte a palávert”. Anyagokat, tájékoztatásokat kért, tiltakozott döntések ellen, állandóan ütközött Székely Gábor fb-elnökkel. Különvéleményt fogalmazott meg, jegyzőkönyvben rögzíttette álláspontját; ahogy egy alkalommal az fb ülésén fogalmazott, „egyszer egy másik padon ez még fontos lehet”.
Szokatlan nyíltsággal beszélt büntetőjogi kategóriákat kimerítő ügyekről, bátran sértett érdekeket, és mindenben használta a sajtónyilvánosságot. Rájött ugyanis, hogy a nyilvánosság a legerősebb fegyvere, dokumentumokat adott a sajtónak, ügyeket tálalt. Szerepe rendkívül fontos volt a korrupciós hálózat leleplezésében. Ő érte el, hogy a rengeteg titkos szerződés ne csak egy titokszobában lapuljon, hanem nyilvánossá váljon. Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettesnek, Antal Attila és Balogh Zsolt korábbi BKV-vezéreknek, de Kocsis Istvánnak, a közlekedési cég jelenlegi vezetőjének is nekiment, vagyis rengeteg érdekbe piszkált bele.
Mindez nem maradt következmények nélkül, őt is megpróbálták kikezdeni. Hiába volt vitathatatlanul meghatározó szerepe a BKV-maffia leleplezésében, ellenfelei a legkülönfélébb pletykákkal és híresztelésekkel támadták, amelyeket tartalmuktól függően hol baloldali napilapok, hol szélsőjobboldali portálok kaptak fel. Egyszer anyagi érintettséggel vádolták, máskor családjával, származásával, vagy egyéb magánéleti pletykákkal igyekeztek kikezdeni.
(További részletek a Figyelő csütörtökön utcára kerülő, legfrissebb számában olvashatók.)
