A főtitkár a GVH több állítását is megkérdőjelezte, példaként említette, hogy a versenyhivatal által említett status quoról nem lehet beszélni egy olyan piacon, amelyen a résztvevők száma évről évre változik, vannak új belépők és megszűnők is. Nehéz elfogadni azt is, hogy a “kőkemény kartellben” vennének részt olyan cégek, amelyek közül több is csődközelben van.
A kartellgyanút kérdőjelezi meg a főtitkár szerint az egész ágazat romló jövedelmezősége is, amely például néhány bankot is arra sarkallt, hogy kivonuljon az ágazatból. Azt is nehéz elfogadni, hogy a piacot egymás között felosztó szereplők árcsökkenésről döntenének, márpedig a liszt ára csökkent – fűzte hozzá.
Kőkemény kartell
A GVH a bírságot bejelentve úgy fogalmazott, hogy a megbírságolt malmok a magyar fogyasztókat megkárosító, “kőkemény” kartellben vettek részt 2005-2008 között. Megállapította a GVH, hogy az érintett vállalkozások egyeztették egymással egyes malmi búzaőrlemények árát, illetve árának változtatását, és felosztották egymás között a piacot.
Pótsa Zsófia szerint a GVH semmiféle hatástanulmánnyal nem tudja alátámasztani azt, hogy a malmok kárt okoztak volna a fogyasztóknak. Ezzel szemben a Gabonaszövetség folyamatosan nyomon követi és összeveti a termelői árakat, a tőzsdei gabonaárakat és a liszt árát.
Nem ez az első eset, hogy a GVH kartellt gyanít a malomiparban – mondta el a főtitkár és megemlítette, hogy a szövetség Magyarország uniós tagsága előtt a piac védelme érdekében malomipari rendtartást akart összeállítani, a hatóságok bevonásával és Brüsszel tájékoztatásával. Nem csak a malomiparban, de más élelmiszeripari ágazatban is szükség lett volna erre – hangsúlyozta. A GVH ugyanakkor kartellezést sejtett és eljárást indított, igaz azt szimbolikus bírságokkal zárta. A rendtartás azonban így nem készült el.
Tovább koncentrálódik
Pótsa Zsófia szerint a jelenleg 50 vállalkozás tulajdonában álló 63-64 malmot tömörítő piac a jövőben tovább koncentrálódik. A rendszerváltozás előtt a malmok száma még 158 volt. Az élelmiszeriparon belül ebben az ágazatban a legnagyobb, 70 százalék körüli a magyar tulajdon aránya, ami a következő években biztos, hogy változni fog – tette hozzá.
