A lap csütörtöki számában megjelent interjúban Hernádi Zsolt elmondta azt is, hogy az idén lejáró, az energiaszektor nyereségére kivetett Robin Hood-adó lejárati határidő nélküli meghosszabbítását rossz üzenetnek tartja. “Az emberben ugyanis kétely támad: ezek az intézkedések vajon tényleg nem ismétlődnek-e meg majd újból” – mondta. Kifejtette: az Orbán-kabinet a kormányzás elején kért többletadót az elődök által elhalasztott reformok végrehajtására. “Nem tehetünk mást, mint bízunk abban, hogy cserébe az állam nekilát a strukturális átalakításoknak” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy kikre terjesztené ki a válságadót közölte: “nem akarok több ellenséget szerezni magamnak, de vannak államilag védett szakmák, mint a közjegyzőké.”
Az elnök-vezérigazgató megismételte, hogy a Mol, a céget érintő mintegy 20 milliárd forintos válságadó kigazdálkodása érdekében csökkenteni fogja kiadásait, ennyivel kevesebb beruházásról fog dönteni.
A horvátországi, a Molt is érintő korrupciós vizsgálatokról elmondta, nyugodt lelkiismerettel, de egyúttal sajnálattal figyeli azt a politikai csatát, amely most Horvátországban zajlik.
Hangsúlyozta: nem azért kellett a Molnak fokozott beleszólást engedni az INA irányításába, mert ők a legnagyobb, több mint 47 százalékos tulajdonosa a vállalatnak, hanem mert e nélkül technikailag csődbe ment volna.
Korábban csak azt tudták akadályozni, hogy “nagy ostobaság” történjen a cég vezetésében, de abba már nem volt beleszólásuk, hogy jó üzleti döntések is szülessenek. Hozzátette: a Mol felelőssége az INA irányába is korlátozott volt, ami számos negatív következménnyel járt, a Mol felelősségvállalása nélkül például az INA nem volt hitelképes.
Kifejtette: “azért kezdeményeztünk tárgyalásokat ebben a rendkívül kiélezett pénzügyi helyzetben az irányítási jogosultság megszerzéséről a horvát kormánnyal, hogy az ezzel együtt járó felelősségvállalás új mozgástérhez juttassa a horvát társaságot. Ráadásul az előző megállapodás is épp érvényét vesztette, így mindenféleképp szükség volt egy újra.”
