A strasbourgi ülésen elfogadott javaslatot az európai törvényhozók többsége már régóta támogatta, főként a kis- és közepes vállalkozások érdekében. A most megszavazott indítványt immár a tagállami kormányokat képviselő tanáccsal is egyeztették.
Eszerint általános szabályként mind a magán-, mind az állami szektorban harminc napon belül kell kiegyenlíteni az áruért, illetve szolgáltatásért kiállított számlákat. A tanáccsal folytatott egyeztetéseken a parlamenti tárgyalók azt akarták elérni, hogy bezárják a kiskapukat, és hogy az általános szabálytól való eltérésre csak speciális esetekben lehessen mód. Végül abban állapodtak meg, hogy a vállalatok közötti tranzakcióknál a fizetési határidőt hatvan napra növelhetik, ha erről az üzleti partnerek szerződésben megegyeznek. Ennél hosszabb határidő is kiköthető, feltéve, hogy ez nem jár tisztességtelen hátránnyal a hitelező számára.
Az állami szektorra ennél szigorúbb előírások vonatkoznak. Eszerint az általános határidő meghosszabbításához nem csupán a felek ilyen értelmű kikötése lesz szükséges, hanem az is, hogy ez „objektív módon indokolható” legyen. A parlament delegációja a tárgyalásokon elérte, hogy az állami hatóságok ne fizethessenek hatvan napnál hosszabb határidővel. A késedelmi kamat a referenciakamaton felül legalább 8 százalék lesz. A tagállamoknak a jogszabály kihirdetése után két évük lesz az uniós rendelkezések átvételére.
A kérdésről folytatott EP-vitában a szocialista Tabajdi Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszergazdasági szektorban különösen nagy jelentőségű ez az új szabályozás. Szerinte a kisgazdaságok az élelmiszer-ellátási láncon belül nehezen tudják érvényesíteni érdekeiket. „Ki vannak téve a felvásárlók és a nagy áruházláncok erőfölényének, a tisztességtelen szerződéskötési gyakorlatnak, és mindezen felül a késedelmes kifizetéseknek” – mondta, és hangsúlyozta, hogy ezeket a gazdákat a piacon kell tartani, alkupozíciójukat meg kell erősíteni.
