A Figyelő című üzleti hetilap most megjelent TOP 200 listáján szereplő kétszáz magyar vállalat átlagos árbevétele 152 milliárdról 137 milliárd forintra csökkent 2009-ben. A 100. helyen szereplő vállalat értékesítése (medián) jóval alacsonyabb az átlag felénél, ami a kétszázakon belüli koncentráció magas fokát jelzi. Az árbevétel visszaesésének megfelelő mértékben szállt lejjebb a bekerülési küszöb: a TOP 200 listára ezúttal már 26 milliárd forinttal fel lehetett iratkozni. A 2008. évi rangsor szereplői közül a cégek nyolcadának így sem sikerült az aktuális határérték felett teljesítenie. A TOP 200-as körbe újonnan belépők néhány kivétellel a lista utolsó harmadába kerültek.
A 26 új név közül 7 vállalatot annyiban nem tekinthetünk valójában újnak, hogy adataik ismeretében a korábbi ranglistán is szerepeltek volna. Közülük kiemelkedik a Nokia Komárom Kft., amely hosszú évekig a 3. pozíciót foglalta volna el, ha forgalmi adatait nyilvánosan lehetett volna kezelni. Tavalyi teljesítményével a Nokia szűk 3 százalékkal megelőzte az Audi Motor Hungaria Kft.-t, s ezzel egyből a második helyen debütált. Vezető pozícióját 2009-ben is megőrizte a MOL Nyrt., melynek árbevétele közel 9 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
A TOP 200 vállalkozás által megtermelt bruttó hazai termék értéke az elmúlt évben – a világgazdasági válság dacára – közel 4600 milliárd forintot tett ki, a csökkenés így mindössze 4,4 százalékos. Ezzel szemben a többi magyar társas vállalkozás (354 ezer kettős könyvvitelű cég) bruttó hozzáadott értéke mintegy 6 százalékkal apadt. A fenti ütemkülönbségből adódik, hogy a legnagyobbak részesedése a megtermelt GDP-ben megnőtt, s elérte a 36,5 százalékot. Állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalatból 17 található a ranglistán, míg a belföldi többségi társasági tulajdonú cégek száma 21-re bővült. Az MVM rekordösszegű üzemi nyereségének köszönhetően a 17 vállalat együtt 14 százalékos eredménytöbbletet ért el. A magyarországi vállalkozások saját vagyona a válságév ellenére is 5,9 százalékkal gyarapodott. A TOP 200 körbe tartozók együttes saját tőkéje ennél nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal bővült. Mivel e mutatót a legnagyobb súllyal a mérleg szerinti eredmény növelte, így feltételezhető, hogy a vállalatok jelentős része a későbbi évekre „tartalékolt”.
Drasztikus exportvisszaesést okozott a magyar gazdaságban a nemzetközi válság: a hazai vállalati szektor együttes kivitele 2009-ben a korábbi év 84,6 százalékára esett vissza; a csökkenés mértéke meghaladta a 3180 milliárd forintot. A toplistán szereplő cégek együttesen 12,3 százalékos exportvisszaesést könyveltek el. A TOP 200 cégnél sokkal jobban megviselte a válság a többi társas vállalkozást: körükben csaknem 21 százalékos volt a zuhanás 2008-hoz képest, ha nem számoljuk a 200 legnagyobb árbevételű céget. Ennélfogva a TOP 200 szerepe tovább nőtt az exportban, súlyuk e téren rekord részarányt, 68,7 százalékot ért el. A legnagyobb exportőr a magyar kivitel mintegy 12 százalékát produkáló Mol, amelynek a konszolidált adatok szerinti kivitele az átlagnál jóval kevésbé, mindössze 5,6 százalékkal csökkent.
A kétszázak nyereségmutatóit vizsgálva a legnagyobb meglepetést az üzemi eredmény okozza. Egyrészt mindössze 4 társasággal bővült a veszteségesek köre, másrészt a 153 nyereséges vállalkozás 1560 milliárd forintos összprofitja 100 milliárddal meghaladta meg az egy évvel korábbit. A 47 veszteséges cég ugyanakkor 120 milliárddal több ráfizetést hozott össze. Így a 2009. évi nyereség és veszteség pozitív előjelű szaldója 1270 milliárd forintra rúg; egy évvel korábban mindössze 1 százalékkal sikerült ennél jobb eredményt elérni.
A kedden az újságárusokhoz kerülő Figyelő TOP 200 külsejében és tartalmában is teljesen megújult. A kiadvány hagyományos magját és legnagyobb értékét képző listák, elemzések és táblázatok könnyebben átlátható, modern, olvasmányos formában jelentek meg. A kiadványban olvashatóak az elmúlt év legfontosabb gazdasági sikereinek, kudarcainak, legizgalmasabb szereplőinek olvasmányos, vizuális élményt nyújtó bemutatása. A kiadványhoz ingyenes CD mellékletet tartozik, mely az összes lista valamennyi adatát tartalmazza, a legfontosabb listákat az elmúlt 3 évre visszamenőleg. A közel fél évig tartó Figyelő TOP 200 programsorozat idén arra kereste a választ, hogy mit várunk az államtól a XXI. században. A közös gondolkodás eredménye az október eleji TOP 200 konferenciát követően a Figyelő TOP 200 kiadványban került összegezésre. A konferencia öt magyar előadójának (Bojár Gábor, Fodor István, Király Júlia, Kiss Ulrich és Stumpf István) tézisei az állam szerepéről a most megjelent kiadványban olvashatóak.
A TOP 200 kiadvány egyik különlegessége az évtizedek után képregény formájában újjászülető Dr. Agy figura. A kiadvány 4 oldalon keresztül mutatja be Dr. Agy szemüvegén keresztül szellemesen, könnyeden az állam és gazdaság viszonyát. Dr. Agy megálmodója a 60-as években Szabó Sipos Tamás volt, aki 1968-ban a ’Magyarázom a mechanizmust’ sorozatán keresztül értelmezte az új gazdaság mechanizmusát.
További érdekességek, beszédes számok a Figyelő TOP 200 kiadványból:
26,4 milliárd forint – Ekkora éves árbevétellel már fel lehetett kerülni a 2009-es forgalom alapján összeállított kétszázas toplistára. Ugyanez a küszöbérték egy évvel korábban még 29,7 milliárd forint volt.
137 milliárd forint – A korábbi 152 milliárdról ennyire esett vissza tavaly a TOP 200 cégeinek átlagos forgalma.
12,3% – Ennyivel esett vissza tavaly a Kétszázak exportja az előző évhez képest, miközben a további 354 ezer kettős könyvvitelű vállalkozás együttes kivitele 21 százalékkal zuhant.
26,3% – A három legnagyobb exportáló vállalat – a MOL Nyrt., a Nokia Komárom Kft. és az Audi Hungária Motor Kft. – ekkora részt hasított ki magának tavaly a magyar vállalati kivitelből.
36,5% – A vállalatok által 2009-ben megtermelt GDP-ből becsülhetően ennyit jegyeztek a TOP 200 társaságai. Ez a részarány 0,6 százalékpontos emelkedést jelez.
67 millió forint – A toplistán szereplőknél tavaly egy dolgozó átlagosan ekkora értéket állított elő, míg a TOP 200 nélkül számított vállalati körben ez az érték csupán 21 millió volt.
Építőipar a vesztes szektor – Az építőipart különösen erősen sújtotta a világgazdasági válság, ezért több meghatározó szereplője sem tudott bekerülni a legnagyobb cégek elitkörébe. Így például ezúttal az Arcadom Kft., a KÉSZ Kft., a Vegyépszer Zrt. és a Wienerberger Kft. neve is hiányzik a rangsorból.
Belföldi tulajdonban – A Kétszázak közül 21 cég van belföldi társasági tulajdonban. E kör valamennyi tagja üzemi szinten profitot termelt az utolsó két évben. A csoportban közel azonos számban vannak olyan szereplők, amelyek növelni tudták tavaly nyereségüket, illetve olyanok, amelyeknél mérséklődött a profit.
Feldolgozóipar túlsúly – Hasonlóan a korábbi évekhez, 2009-ben is a feldolgozóipar vette ki részét a legnagyobb súllyal a külföldi értékesítésből, aránya bő 2 százalékponttal, 87 százalékra nőtt.
A Top 200 keddtől kapható az újságárusoknál.
A Figyelő TOP 200 módszertana
A Figyelő megbízásából a TOP 200 lista összeállítását a Dun & Bradstreet (D&B) Hungária Kft. végezte. A részletes módszertan a Figyelő TOP 200 kiadványban olvasható.
