A kereskedelem 30 milliárdos válságadóját éves nettó árbevétel alapján tervezi beszedni a kormány, derült ki Szijjártó Péter szerda esti és Matolcsy György csütörtök déli nyilatkozatából. Nem tudni azonban, hogy a franchise rendszerben működő hazai láncokra, például a CBA-ra, CO-OP-ra, Reálra hogyan kell értelmezni az árbevétel-arányos adóztatást. A cégcsoport forgalmát veszik-e majd figyelembe vagy pedig az egyes vállalkozásokét, akik között szép számban vannak kisboltok is. Márpedig a kormány azt mondta, a kisboltokat nem akarja terhelni, és a sávhatárok is ezt súgják. Maguk az érintettek sem egyformán értelmezik a tervezetet.
A CBA egyetért
A CBA kommunikációs vezetője, Fodor Attila elöljáróban leszögezte, csak a részletek ismeretében tudnak majd átfogó véleményt mondani a válságadóról, és arról, hogyan fogja ez érinteni őket. A sávos adóztatásra vonatkozó információk jelentenek már némi támpontot, tette hozzá, de várják még a kormányfő hétfői, a pontos részleteket kibontó bejelentését.
Bár nem örülnek a válságadónak, de egyetértenek a miniszterelnökkel abban, hogy a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetében mindenkinek ki kell vennie a részét a terhek viseléséből. Pozitívumnak tekintik, hogy nem a lakosságot adóztatják meg azért, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt.
30 milliárd a kereskedőktől
A kormány tervei szerint a kereskedelmi láncok éves nettó árbevételükkel arányosan fizetnék a válságadót idén, és még két évig:
– 500 millióig nem kellene adót fizetni
– 500 milliótól 100 milliárdig 0,1 százalékot
– 100 milliárd felett 2 százalékot
Az szja-csökkentés kompenzálni fogja?
A CBA bízik benne, hogy a jövő évi szja-csökkentés hatására a háztartások anyagi mozgástere nagyobb lesz, s talán ismét emelkedhet a kiskereskedelmi üzletláncok forgalma. Reményeik szerint ez a forgalomnövekedés kompenzálni fogja a válságadó miatti kiadástöbbletüket.
A válságadó hatását az árakban semmiképpen nem fogják érvényesíteni, emiatt egészen biztosan nem kell a lakosságnak áremelkedésre számítania – jelentette ki Fodor Attila. A gazdasági válságból eredő tehernövekedést sem hárították tovább a fogyasztókra – erősítette meg. Szerinte olyan erős a verseny ma Magyarországon a kiskereskedelemben, hogy senki nem teheti meg, hogy a válságadó miatt emelje a fogyasztói árakat – tette hozzá.
A CBA biztosan érintett lesz
A CBA franchise rendszerben működik, kis üzletekből áll. A részletek ismeretében ezért nem tudott Fodor Attila választ adni arra, hogy a tavalyi, 547,5 milliárdos összes nettó árbevétel alapján a legnagyobb válságadó sávba eső üzletlánc végül is milyen terhet kap a nyakába, és azt hogyan kell megfizetnie.
Szerinte nem megalapozottak azok a sajtóhírek, hogy a CBA-t, mint magyar üzletláncot ne érintené a válságadó. Semmi olyan különbségtétel nem ismert még, amely előnyben részesítené a hazai láncokat – tette hozzá. Egyelőre csak annyit tudni, hogy az árbevétel lesz az irányadó, mindegy, hogy külföldi, vagy hazai cégről van-e szó.
A kis üzleteket a gazdasági válság és az áfaemelés érzékenyen érintette, ezért is helyesli a CBA, hogy rájuk nem rak pluszterhet a kormány. Nagy szükség van a kiskereskedelemben a kisboltokra is. Ezt is figyelembe véve megalapozottnak gondolják a terhelést.
A Reál még kivár
Az ugyancsak hazai üzleteket tömörítő, tavaly cégcsoportszinten 358 milliárd forint nettó árbevételt elérő Reál Hungária Élelmiszer Kft. a részleteket hiányában érdemben nem kívánt reagálni a válságadó hírére. Szerintük korántsem egyértelmű még, hogy kikre vetik ki a válságadót, s hogy ez a számos kisvállalkozásból álló Reált hogyan fogja érinteni.
Üzletenként kell értelmezni?
A szintén franchise rendszerben működő, cégcsoportszinten tavaly bruttó 510 milliárd forintos árbevételt elérő CO-OP Hungary Zrt. vezérigazgatója, Murányi László is azt mondta a FigyelőNetnek, hogy még kevés az információ. Ami nyilvánosságra került, abból szerinte azt a következtetést lehet levonni, hogy náluk a lánc egyes tagjaira kell értelmezni a válságadót.
Ez alapján úgy véli, a velük szerződésben álló 700 vállalkozás kétharmad része mentesülhet a válságadó alól, mert forgalmuk nem éri el az évi nettó 500 millió forintot. A többiek pedig a középső sávba eshetnek, vagyis 0,1 százalékos adóteher vár rájuk az idén, és még két évig. A CO-OP-nál nincs olyan partner, akinek az éves nettó árbevétele 100 milliárd forint fölött lenne – tette hozzá. Az adót be fogják fizetni a tagvállalkozások – szögezte le.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György azt mondta a FigyelőNetnek, hogy még nem alakították ki álláspontjukat a válságadóval kapcsolatban. Várják tagjaik véleményét, és ez alapján pénteken fognak közleményt kiadni.
