Az egyesület közleményében kiemelte: az 53 szervezet közös munkájával megalkotott rendelet hatályba lépésével az alap- és feldolgozott termékek is jóval nagyobb számban lesznek elérhetők a magyar fogyasztók számára, nemcsak a boltokban, hanem az éttermekben is.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére például a strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerültek a kistermelők körébe, valamint mostantól a méz mellett méhészeti termékeket is értékesíthet a kistermelő. További jelentős változás, hogy egy családban elég lesz egy kistermelőt regisztrálni, valamint a részfeldolgoztatást a kistermelő bárhol elvégeztetheti a nyomon követhetőség figyelembe vételével.
Az egyesület szerint azonban problémát jelent, hogy a rendeletben új fogalomként megjelenő kistermelői vendégasztal az ősszel megszüntetett falusi vendégasztalt pótolja majd. A Védegylet aláhúzta: a két fogalom nem szinonimája egymásnak, így jogi problémák adódnak a vendégasztal új elnevezéséből. A vendégasztal szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Ezt azonban egyelőre akadályozza a tény, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelői státussal és nem is tudják magukat kistermelőként nyilvántartásba vetetni.
A rendelet elkészítésében részt vevő civilek kérni fogják az új kormányt a falusi vendégasztal és falusi turisztikai szolgáltatás szabályozásának visszaállítására – emelte ki a Védegylet a közleményben. A Védegylet közleményében rámutatott: az új rendeletből több fontos szabályozás is kimaradt, így például a termelői pálinka értékesítését továbbra is akadályozza a jövedéki szabályozás, és egy termelői piac kategória létrehozására is szükség volna. Ezeket a szabályozásokat a jövőben más, magasabb szintű jogszabályokkal kell rendezni a szervezet szerint.
