Matolcsy György az fn.hu-nak adott interjújában azt mondta: a szuperbruttósítás egy adó megadóztatása – a munkaadói járulék egy adó – ami rendkívül bonyolulttá, átláthatatlanná teszi a rendszert, ezért meg kell szüntetni.
Hanti Erzsébet, az MSZOSZ munkaügyi szakértője viszont nem pontosan érti, mi a célja a szuperbruttó eltörlésnek, hiszen végső soron csak egy számítási módról van szó (az adó alapja a járulékkal növelt bruttó munkabér). Ha a munkavállalónak az állam adni akarna, azt megtehetné egyszerűbben is – vélte az fn.hu kérdésére. Hanti szerint nem jó érv, hogy a szuperbruttó adót adózat, hiszen például a természetbeni juttatások adóztatásánál a szja-val növelt érték után kell járulékot fizetni, vagy például a jövedéki adó is áfaalapot képez.
Ha a Fidesz-kormány elkötelezett abban, hogy nem adóztat meg adót, akkor kikerülhetne a jövedéki adó az áfaalapból, ez például a 95-ös benzin esetében pontosan 30 forintos árcsökkenést jelentene. (A 95-ös benzin jövedéki adója 120 forint, amire bizony kíméletlenül még 30 forint áfa is rakódik – a jövedéki adó összege is áfa-, azaz adóköteles.) Ezen elv alapján persze más jövedéki adó sújtotta termékek is olcsóbbodnának.
Komoly költségvetési bevételkiesés lenne az ára a következetességnek, ezért árzuhanásokra inkább ne számítsunk. Annál is inkább, mivel a szuperbruttó eltörlése – a kulcsok és a kedvezmények változatlanul hagyása mellett – maga is igencsak sokba kerülhet a költségvetésnek.
Örüljünk-e?
Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke, adószakértő ugyan üdvözölte a szuperbruttó eltörlésének szándékát, de problematikusnak látta az azonnali bevezetését, minthogy az adószakértő becslése szerint ez 400-450 milliárd forint kiesést jelentene éves szinten a költségvetésnek. Úgy vélte ugyanakkor, hogy előbb-utóbb feltétlenül el kellene törölni a szuperbruttót.
Hanti Erzsébet – Vadászhoz hasonlóan – a költségvetésre gyakorolt hatásokat hangsúlyozta. Hogy a szuperbruttó eltörlése jó vagy rossz, attól is függ, kinek kell majd az adócsökkentésnek az árát megfizetni – mondta.
Matolcsy György az interjúnkban arról beszélt: „250 milliárd forintról van legfeljebb szó, ha július 1-jétől vezetjük ki” – de ez féléves hatás, jövő évben a hatás duplázódik. A leendő miniszter szerint 250 milliárd forintból, ha az emberek elköltik, 100 milliárd forint azonnal visszajut a költségvetésbe.
Fekete ágazatok adója
Számos kérdést vet föl a leendő miniszter másik elképzelése, a „fekete ágazatok” könnyített adóztatása. A feketemunkával leginkább fertőzött ágazatok – a mezőgazdaság, a turizmus, beleértve a vendéglátást, az építőipar és a családi kisegítő gazdaság újfajta könnyített adózásra számíthatna.
Vadász György szerint jó az irány, ösztönözni kell, hogy a mintegy 600 ezer feketemunkás minél nagyobb arányban láthatóvá váljék.
Az adószakértő eközben arra figyelmeztetett, a könnyített adózás mellé a szigorúbb ellenőrzést kellene társítani, elvégre tarthatatlan, hogy szinte nem lehet találni olyan építkezést, ahol ne dolgoznának feketemunkások.
Hanti szerint az elképzelés olyan kérdéseket vet föl, amelyre a konkrét részletek ismerete nélkül nem lehet válaszolni. Például ha kevesebb nyugdíjjárulékot kell fizetni ezen munkavállalók után, akkor a nyugdíjuk is kevesebb lesz? S ha nem, akkor ki fogja a különbséget finanszírozni? A munkaügyi szakértő megjegyezte: a feketemunka ellen úgy kellene küzdeni, hogy a meglévő törvényeket betartatják.
