Tizenhat indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (AB) a vagyonadóval kapcsolatban, ezek között vannak, amelyek az egész törvény alkotmányosságát megkérdőjelezik, és vannak, amelyek csak egyes részeket kifogásolnak. Az AB szóvivője, Sereg András azt mondta az fn.hu kérdésére, a törvény már hatályban van, előre nem lehet tudni, hogy vajon az egészet megsemmisítik-e a bírák, vagy csak annak egyes részeit.
apeh-kalkulátor
Számított érték, forgalmi érték, becsült érték – lásson tisztán az értékek kavalkádjában, kattintson korábbi cikkünkre!
Részleges megsemmisítésnél előállhat olyan helyzet is, hogy ha csak az ingatlanokra vonatkozó részt nyilvánítják alkotmányellenesnek, akkor az ingatlanokra nem kell vagyonadót fizetni, de például a vízi járművekre, a nagy értékű személyautókra igen.
vagyonadó-bevallási határidők
Eddig az időpontig lehet halogatni a vagyonadó bevallását és első részletének befizetését:
február 25. – magánszemély egyéni vállalkozó,
május 20. – magánszemély, aki nem vállalkozó és áfafizetésre nem kötelezett
május 20. – adóalany, aki nem kötelezett sem személyi jövedelemadó, sem társasági adó, sem evabevallásra,
május 31. – evás magánszemély vagy társaság,
május 31. – nem magánszemély adóalany.
A második részletet egységesen mindenkinek szeptember 30-ig kell megfizetni.
Ha az AB nem semmisíti meg a törvényt, – a szombati Magyar Nemzet információi szerint jelenleg többségben vannak a testületben az adót alkotmányosnak gondolók (a szerk.) – akkor már csak a FIDESZ vagyonadó-eltörlési ígéretére számíthatnak azok, akik érintettek. Valószínű azonban, hogy ebben az esetben senki sem fogja megúszni az első bevallást, és az első részlet befizetését. Számítások szerint ugyanis az új kormány május végéig nem fogja tudni az Országgyűlés elé vinni a vagyonadó eltörlésének kérdését.
Alkotmányossági kifogások
A törvény nem teszi lehetővé az arányos adófizetést. Ha például egy 29 millió forintos lakásnak egy tulajdonosa van, neki nem kell fizetnie, de ha egy 31 millió forintos lakás egy házaspár tulajdonában van, akkor mindkettőjüknek kell 15,5 millió forint után adót fizetniük. Másrészt az adó osztódik tulajdonjog szerint, de vagyoni jog szerint nem.
A szükségszerűen nagyobb lakásban élő nagycsaládosokat hátrányosan érinti a törvény, és ezt a felajánlott adókedvezmény sem enyhíti eléggé. A hitelfelvevők nevében pedig azt sérelmezték, hogy a hitel felvételének időpontjában még nem tudhattak az új teherről, így nem is számolhattak vele.
Az indítványozók szerint nem világos, hogyan kell meghatározni az ingatlanok értékét, és ugyanígy nem világos az sem, hogy ha az adóhatóság tíz százaléknál nagyobb eltérést állapít meg, akkor hogyan védheti meg korábbi számításait az adózó.
