Az OTP bankcsoport 2009 kilenchavi korrigált konszolidált adózott eredménye 130,9 milliárd forint volt, ami éves szinten 25 százalékos visszaesést jelent – olvasható az OTP legfrissebb, pénteken publikált gyorsjelentésében.
A gyorsjelentésből az is kiderül, hogy az OTP hazánkban szerzett profitja megugrott: 112-ről 139 milliárdra nőtt az adózott eredmény, ha az év első 9 hónapját tekintjük, ez 24 százalékos növekedés. Egyértelműen kitűnik a gyorsjelentésből, hogy a gyengén muzsikáló leánycégek az okai a csoportszintű profitcsökkenésnek, amit részben képes csak ellensúlyozni a hazánkban szerzett profit növekedése. Az ukrán kitettségekre például az OTP 15,3 milliárd forint céltartalékot volt kénytelen képezni.
A cashline értékelése
„A magyar egységek eredménye még az adóhatás kiszűrésével is kellemesnek bizonyult (durva kiigazítással negyedéves bázison 32 százalékkal emelkedett), ami enyhén szólva gyanús: a háttérben egyrészt tényleg a szigorú költséggazdálkodás áll, azonban nem lehet megkerülni azt a tényt sem, hogy a bankok továbbra is szuperszonikus törlesztéseket hajtanak be az ügyfelektől, az ügyfelek tejelnek, az átmenetileg stabilizálódó gazdasági környezet megállította a céltartalékok emelkedését, innen a profit.
A kérdés, hogy ez fenntartható-e, lesz-e második hulláma a válságnak, ahogy ez Ukrajnában történik” – olvasható a Cashline péntek reggeli gyorselemzésében.
A nettó kamateredmény – ha csak a magyarországi számot tekintjük – 18 százalékos növekedést mutat a tavalyi első 9 hónaphoz képest. Mint a gyorsjelentés fogalmaz: a teljesítmény rendkívül erős alapbanki jövedelemtermelő-képességet takar.
Pusztán az adózott eredmény nagyságának érzékeltetése miatt érdemes megjegyezni: több mint kétszer annyi, mint amekkora bevételt a kormány jövőre a vagyonadóból vár.
S az adó – örülhetnek az OTP-részvényesek, s bánkódhatnak az adókból finanszírozott közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, stb.) igénybe vevői – is kevesebbet visz el arányosan, mint tavaly.
Az adózási szabályok kedvezően változtak az OTP csoport szempontjából: egy magyar jogszabályi változás
kapcsán egyszeri, 11,7 milliárd forinttal mérsékelte a
harmadik negyedéves adó mértékét.
Így a kilenchavi effektív adókulcs (azaz a ténylegesen fizetett adó alapján számított adókulcs) mértéke 11,2 százalékra csökkent a tavalyi 15,2 százalékról.
Ugyanakkor a gyorsjelentés fölhívja a figyelmet: egyszeri hatásról van szó, az effektív adókulcs vissza fog térni korábbi szintjére.
A jelentés értékelése: a harmadik negyedéves eredmény kiugró értéke döntően a kockázati költségek csökkenésének köszönhető.
