Száz magyar felnőtt közül 82 olvasott legalább egy lapot a Nemzeti Médiaanalízisben mért 168 sajtókiadvány közül 2009 első felében. Az olvasók átlagosan 3,8 lapot vettek a kezükbe a 2009 januártól júniusig tartó időszakban.
Az idei év első félévében a legolvasottabb fizetős (tehát pénzért megvásárolható) sajtótermék minden egyes lapszámával több mint 1,1 millió magyar felnőttet lehetett elérni. Az egymillió főt ezenkívül egyetlenegy napilap olvasottsága haladja meg. Az ingyenesen terjesztett lapok figyelembevételével megállapítható, hogy egy lapszámmal megjelenésenként akár 2,4 millió embert is tájékoztathatnak. A legolvasottabb fizetős napilap a Blikk, a hetilapok közül a Story, míg a havi- és egyéb periodicitású lapok esetében a Nők Lapja Konyhát veszik a legtöbben kezükbe.
Kedveltek a helyi lapok
A kiadványokat tematika szerint csoportosítva elmondható, hogy az egyes fizetős laptípusok közül a megyei napilapok a legkedveltebbek, a felnőtt lakosság 29 százaléka olvassa ezeket (ez a szám a 18 vidéki megye lakosságára vetítve 40%). A válaszadók jelentős arányban (28%) veszik kézbe az önállóan terjesztett tévémagazinokat. A harmadik legolvasottabb lapcsoportot az általános női lapok jelentik (25%). Az előző időszakhoz képest enyhe növekedést mutat a politikai, közéleti, valamint a pénzügyi, gazdasági lapok olvasottsága (előbbit a lakosság 9, utóbbit 6 százaléka veszi kézbe).
A magasabb vásárlóerővel rendelkező szegmens 89 százaléka olvas legalább egy nyomtatott sajtóterméket. Ők a vizsgálati időszakban átlagosan 4,3 lapot olvastak. E csoport az átlagosnál nagyobb érdeklődést tanúsít a gazdasági és közéleti napi-, valamint hetilapok iránt.
Bár számos lap az egész országban kimagasló népszerűségnek örvend, a magyar lakosság leginkább a szűkebb környezetét érintő hírekről, eseményekről szeret olvasni. Ezért az egy-egy településen, településtípuson megjelenő sajtótermékeket az ottani lakosság sokszor szívesebben lapozza fel, mint egy országos terjesztésű újságot.
